Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Búzás József: Veszprém vármegye közigazgatása az
sen érvényesült. Ehhez járult még, hogy egyes polgári közéleti személyek, közigazgatási vezetők október utolsó napjaiban rendkívül gyorsan aktivizálódtak és megelőzték a nemzeti tanács szervezésében a szociáldemokratákat, és az akkor megszerzett előnyös hatalmi pozícióikat a továbbiakban is sikeresen megtartották. A helyi polgári erők, mint másutt, Veszprém megyében is segítséget kaptak a belügyi kormányzattól a kettős hatalom felszámolásához, osztályuralmuk megerősítéséhez, a régi közigazgatási szervezet kizárólagos hatósági voltának hivatalos elismertetéséhez. A belügyminiszter, Batthyány Tivadar gróf már november elején rendeletet adott ki a forradalmi népi szervek, a nemzeti tanácsok háttérbe szorítására, hogy azok tétlenségre kárhoztatva elsorvadjanak. A főispánokhoz és a főispáni teendők ideiglenes ellátásával megbízott kormánybiztosokhoz intézett egyik belügyminiszteri körrendelet leszögezte, hogy miután ,,a viszonyok normálissá váltak", ,,azt a hatáskört, amelyet hatályban levő törvényeink a közigazgatási hatóságokra ruháztak, csakis ezek a hatóságok gyakorolhatják." Ez szolgál zsinórmértékül a vidéki nemzeti tanácsok és néptanácsok számára is, amelyeknek üdvös működésére tág teret nyűjt az, hogy a főispáni teendőkkel ellátott kormánybiztosokat és a közigazgatási hatóságokat, ,,mint véleményező, mint tanácsadó szervek" támogatják. Igen fontos szerepet tölthetnek be a közélet minden megnyilvánulásának éber ellenőrzésével is. Ha a kormánybiztosokkal, vagy a központi kormányhatóságokkal közlik észrevételeiket, kifogásaikat vagy panaszaikat, azokat az illetékesek mindenkor különös figyelemmel fogják megvizsgálni, mert ,,a Népköztársaság kormánya rendkívül nagy súlyt helyez a Nemzeti Tanácsok és Néptanácsok útján megnyilvánuló népvéleményre." 107 A rendelet tehát a helyi forradalmi szervek jogkörét az ellenőrzés és javaslattétel jogára szűkítette le. E szervek nagy része természetesen igyekezett kitörni ebből a körből, és továbbra is gyakorolta a forradalom első napjaiban szerzett jogait. A belügyi kormányzatnak a helyi forradalmi szervek visszaszorítására való törekvése és e szervek ellenállása számos helyen nemcsak a központi hatalom és a helyi forradalmi tömegek, illetőleg szerveik közötti harcot jelentette, hanem a helyi ellenforradalmi és forradalmi erők küzdelmét is, aminek színtere legtöbbször a helyi nemzeti tanács volt. A tél elején a kettős hatalom fokozatosan megszűnt Veszprém megyében. A kettős hatalom első szakaszának lezáródása után a régi közigazgatási apparátus már újra teljesen kezében tartotta a megye irányítását. Veszprém ebben az időben a Károlyi-rendszer egyik legcsendesebb megyéjévé vált, ahol semmi sem zavarta az uralkodó körök politikáját. De országosan már szerveződtek azok az erők, amelyek a polgári demokratikus forradalmat szocialista forradalommá akarták továbbfejleszteni. A november 24-én megalakult Kommunisták Magyarországi Pártja sorra