Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Búzás József: Veszprém vármegye közigazgatása az

szociáldemokrata pártszervezetek sem aktivizálták tagságukat. A megye közéleti vezetői, bár közülük sokan egyáltalán nem voltak hívei a demokratikus változásoknak, gyorsan felismerték a dolgozó tömegek paszszivitásából következő, számukra kedvező helyzetet, és magukhoz ragadták a kezdeményezést. A megyében alakult legelső nemzeti tanácsok mind a helyi közélet és közigazgatás vezetőinek aktivitását mutatták. Itt tehát — ellentétben a fővárosi hatalomátvétellel — az uralkodó osztályok addig is általában hatalmon volt erői ragadták magukhoz a vezetést, de — az osztálybéke, a nyugalom megőrzése végett — lehetővé tették a szociáldemokrácia néhány helyi vezetőjének, hogy a munkásosztály képviseletében részt vegyen a november elején alakult új szervekben. (Így került be pl. a veszprémi városi nemzeti tanács intézőbizottságába két szociáldemokrata vezető.) Veszprém megyében tehát éppen ellenkezőleg alakult a hatalom megosztása, a kettőshatalom kibontakozása az érdekelt osztályok között, mint a fővárosban és másutt. A szociáldemokráciának a hatalomba bebocsátott képviselői természetesen segítették is az így kialakult új rend megerősödését. Neumayer Imre hangsúlyozta, hogy ,,a szociáldemokrata párt a kibékülés politikáját hirdeti," mert ,,a széthúzás megsemmisíti az eredményeket."

89 A helyzetet lassanként felismerő munkások természetesen nem voltak megelégedve vezetőik politikai magatartásával és a kialakult hatalmi viszonyokkal, mert egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az osztályharc feladása, a mindenáron való osztálybéke hirdetése csak a retrográd erőknek kedvez, azokat erősíti és a dolgozó tömegek még ebből a nagyon egyenlőtlen erőelosztású kettős hatalomból is ki fognak szorulni. Vezetőiktől eléggé magukra hagyva, csak ösztönös akciókkal kíséreltek meg gátat emelni a politikai jobbratolódásnak. így pl. a köztársaságellenes erőket is tömörítő Országos Kisgazda Párt veszprémi zászlóbontásakor, december elején kisebb munkáscsoportok járták végig azokat az üzleteket, amelyeknek a kirakatában kisgazdapárti plakátokat találtak, és követelték azok azonnali bevonását.

90 A munkástömegek nyomására vezetőik is kezdtek határozottabb, s épp ezért az uralkodó osztályok helyi vezető köreinek egyre kevésbé tetsző politikát folytatni. A szociáldemokrata gyűléseknek állandó problémája volt a hatalom kérdése, a párt álláspontja ebben egyre következetesebbé vált, ami természetesen kiváltotta az uralkodó osztályok reakcióját. Félteni kezdték hatalmukat, s védelmére az osztálybéke, a rend, a konszolidáció szükségességével argumentáltak. A november 17-i pártvezetőségválasztó szociáldemokrata gyűlés után aggodalommal írta a Veszprémi Hírlap, hogy ,,a népgyűlésen lefolyt egyes jelenetek nem alkalmasak arra, hogy a most annyira szükséges összhangot fenntartsuk. Veszprémben évtizedes hagyomány a társadalmi és felekezeti, mondhatnánk példás békesség. A közjónak, az ország érdekének árt, aki most félreértés szításával s a társadalmi ellentétek felébresztésével a belső konszolidáció útjába akadályokat gördít."

91