Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Búzás József: Veszprém vármegye közigazgatása az

November folyamán általában már megyeszerte befejeződött a nemzeti tanácsok megalakításának folyamata,

57 csak néhány községben húzódott ez el az év végéig, mint pl. Kertán, ahol a képviselőtestület csak december 19-én hozott határozatot arról, hogy a „nemzeti tanács megalakulását szükségesnek tartja és a tervezett megalakulást tudomásul veszi." Miután a községi nemzeti tanácsok sorra megalakultak, lényegében befejeződött a megye közigazgatási rendszerének módosulása. A megyei nemzeti tanácstól a legkisebb községi nemzeti tanácsokig kiépült a szerveknek az a lépcsőzetes piramisa, amely a hivatalos közigazgatási apparátus mellett, vagy ahhoz szorosan hozzátapadva, esetleg azzal olykor teljesen egybe is olvadva, a tömegek közigazgatás-ellenőrző és befolyásoló szerepének nem annyira tényét, valóságát, mint inkább ennek látszatát demonstrálta. Ennek a nemzeti tanácsi rendszerrel kiegészült megyei közigazgatásnak most már csak a legteljesebb hatáskörű egyedi vezető szervre volt szüksége. A megyei nemzeti tanács november 20-án Rainprecht főispáni kinevezését kérte a kormánytól. Hogy Veszprém megyei vezetésének kérdését végleg megoldja, a kormány azonnal intézkedett is, és „honorálva politikai elveit, s a kisgazdapárt, iparosok, a munkásság szempontjából elfoglalt álláspontját, dr. Rainprecht Antal volt főispánt Veszprém vármegye területére a főispáni teendők elvégzésére kormánybiztossá kinevezte."

59 Ezzel a megyei közigazgatási apparátus legfőbb ellenőrzése, irányítása és a megyei nemzeti tanács vezetése egy kézben egyesült Veszprém megyében. A közigazgatási szervek és a nemzeti tanácsok kapcsolata A helyi közigazgatási szervek és a nemzeti tanácsok kapcsolata sok tekintetben hasonlatos volt ahhoz a viszonyhoz, ami országos szinten a kormány és a Magyar Nemzeti Tanács között alakult ki. Míg az október 25-ét követő, de a hatalomátvételt megelőző néhány napban a Nemzeti Tanács jelentette országosan azt a szervet, amelyben az ellenzéki erők tömörültek, a hatalom megragadása után a Tanács jelentősége és szerepe csökkent, hiszen az előző rezsim megdöntése után az új kormánynak, mint az államigazgatás vezető szervének kellett átvennie az ország életének irányítását. A Nemzeti Tanács a forradalmi tömegek élén a hatalom megtartásának, megszervezésének volt az eszköze. A kormány a háborút vesztett, zilált gazdasági életű országot mielőbb szerette volna talpra állítani,- ezért a forradalom egyik legnagyobb eredményének, a politikai rendszerváltozásnak a stabilizálása után a forradalom továbbfejlődésével járó újabb nagy társadalmi, politikai, jogi változásokat el akarta kerülni. E cél elérése érdekében a lehető legkevesebb változtatást engedhette csak meg magának az állami és jogi intézmények területén. Ezért nyúlt