Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Búzás József: Veszprém vármegye közigazgatása az
is ellátni. Mint a Veszprémi Hírlap egyik veszprémi hírében közölte, ,,az országos népruházati bizottság a város közalkalmazottainak (mint vízmű, villanytelep, központi szeszfőzde személyzete) részére 12 öltözet felső ruhát utalt ki, darabonkint 95 K árban. A város azonkívül az üzemi alkalmazottak számára 30 db papiros munkásöltönyt rendelt darabonként 45 K-ért.*' 24 Mindezek az intézkedések azonban nem jelenthettek alapos, eredményes megoldást. Hatásukra nem változott lényegesen a kisfizetésű közalkalmazottak reáljövedelme és nem javult hangulatuk sem. Veszprém megye dolgozó tömegeinek súlyos anyagi helyzete és elkeseredettsége alkalmas talaja lett volna a forradalmi mozgalom kibontakozásának, de hiányzott az a politikai erő, amely a tömegeket erre meg tudta volna szervezni. A megye néhány helységében (Veszprémben, Pápán, Ajkán) volt ugyan szociáldemokrata pártszervezet, de ezek vezetősége a párt fejlesztése, a tömegek közötti harcos politikai munka helyett a szakszervezetek szervezésére koncentrálta figyelmét. Ennek a pártközpontból is inspirált opportunista szociáldemokrata politikának volt a következménye az is, hogy a nagy januári és május-júniusi tömegsztrájkok, országszerte kibontakozott munkásmegmozdulások, tüntetések idején Veszprém megye nyugalomban maradt. Ha olykor-olykor a dolgozók elégedetlensége politikai akciókban is jelentkezett, az az országos eseményeken kívül, azoktól függetlenül, spontán történt (pl. az asszonyok tüntetése a súlyos élelmezési viszonyok miatt 1917. június 20-án és november 3-án Pápán, az ajkai bányászok sztrájkja 1918 áprilisában az alacsony bérek, a levonások és a 12 órás munkanap miatt, a pápai dohánygyári munkásnők tüntetése 1918 szeptemberében.) Veszprém megye munkásmozgalmi centruma ez idő tájt a két városon kívül főként az ajka-csingervölgyi bányavidéken volt található. Ajkán az SzDP szervezete a bányászok kezdeményezésére március 3-ára tömeggyűlést szervezett, s ezen elhatározták a Bánya- és Kohómunkások Szövetsége helyi csoportjának megalakítását. 2 ' Április 21-én ugyanebben a községben létrehozták a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége helyi csoportját is. 26 A tömegek balratolódása, a forradalmi hangulat kibontakozása az év második felében kezdett fokozódni, amikor nagy számban jelentek meg a megyében Szovjet-Oroszországból visszatért volt hadifoglyok, akik végigélték a két orosz forradalmat, közelről látták a szovjet rendszer kialakulását, legtöbbször maguk is parasztok lévén, együtt örültek a földesúri földeket birtokba vevő muzsikkal, s akik a háború után itthon is hasonló változásokat reméltek. A belügyi kormányzat természetesen számolt a breszt-litovszki békekötés után nagy tömegben hazatérők agitációs tevékenységével, azért jó előre megtette a szükségesnek vélt ellenintézkedéseket. Tóth János belügyminiszter február 2-i, (700. res. számú) bizalmas körrendeletében arra hivta fel a főispánokat, hogy a törvényhatóságuk területére érkező volt hadifoglyokat és szocialista agitá-