Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Kumorovitz L. Bernát: Kálmán király 1109. évi veszprémvölgyi „ítéletlevele"
leiről, köztük az 1109. évi veszprémvölgyi oklevélpárról. 9 Bővebb és rövidebb renovaíionak nevezte el v őket, 10 s utóbbinak a szövegét is leközölte." Véleményét értekezése II. részének bevezetésében így foglalta öszsze: . . a veszprémvölgyi apácák részére 1109-ben kiadott renovatio . . . Szent István görög szövegű alapítólevelének átírása mellett a benne felsorolt birtokok és jogok tulajdonában az apácákat megerősíti". 12 Mind a kettőt most is hitelesnek és egykorúnak tartja — korábbi véleményét azonban oly értelemben módosítva, hogy a rövidebb nem pecsét nélküli másolat, hanem önállóan szerkesztett oklevél, amely közelebb áll a görög alapítólevélhez, mint a király pecsétjével ellátott bővebb renovatio, 13 — sőt: a bővebb a rövidebbnek az átdolgozása. 14 Elemzésüket a protocollum első mondatával így kezdi: ,,Az úr megtestesülésének 1109. esztendejében újították meg (renovatum est) ezt a privilégiumot (ti. a Szent Istvánét) Kálmán király parancsára". Majd így folytatja: ,,Az oklevél tehát maga nevezi meg magát és tudtunkra adja, hogy renovatio alatt a Kálmán királyéhoz hasonló okleveleket kell értenünk . . . Kálmán átírásának az a célja, hogy az eredetit, melynek pecsétjén a renovatio elbeszélése szerint valami baj esett, nélkülözhetővé tegye. Ezért — ahogy igen zavarosan elmondja — új oklevelet kellett csináltatni, amely nemcsak Szent István adományát, hanem mindazt magába foglalja, amit a kolostor akkor bírt, ,,quando ipsum privilégium preceptum est renovari", vagy — mint néhány sorral alább olvassuk: ,,a renovatio nemcsak az alapításkor adott birtokoknak, hanem az azóta szerzett jogoknak is megerősítése." 15 Fejérpataky (1892-i) véleménye szerint tehát Kálmán király 1109. évi veszprémvölgyi oklevele renovatio, azaz olyan megújító, átíró, összeíró és megerősítő oklevél, amely a benne átírt oklevélnél többet tartalmaz. E megállapítása azonban — véleményünk szerint — csak Szent István oklevelére vonatkoztatva érvényes: csak ez van Kálmán oklevelében megújítva, a többlet pedig nem lehet megújítás. A Kálmán-féle oklevél protocollumának renovatum est; causa renovationis; preceptum est renovari kifejezései pedig az alapítólevél megújításának, illetve átírásának a műveletére vonatkoznak és nem Kálmán király írására, amely a maga többletével együtt novum privilegium-nak, új kiváltságlevélnek nevezi magát, s eschatocollumában ezt megismétli: Szent István görög oklevele régi (vetus), Kálmán királyé pedig új (novum) privilégium, 16 s a kettejük közti különbséget még azáltal is kiemeli, hogy az új privilégium bővebb a réginél. 17 így értelmezhette Oklevelünk bevezető és befejező formuláit Pray Gy., aki Szent István görög oklevelét Kálmán király transsumptumának tartotta, 18 s az újabb historikusok közül Karácsonyi J., aki az 1109. évi oklevelet korábban átíró, illetőleg megerősítő, később bővítő, végül a monostor birtokait, jövedelmeit biztosító oklevélnek nevezte. 19
