Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

52. Zelovich Kornél: A magyar vasutak története. In: A magyar közlekedésügy monográfiája. Bp. é.n. 9—60. p. 35. 53. Tisza István, a Budapesti Közlekedési Múzeum munkatársa tájékoztatása nyomán. 54. Láng i. m. 207., Hantken i. m. 181. 55. Telkes i. m. 88. A monográfus szerint 1893-ban az ajkai üveggyár két — egyenként 10 fazekas — kemencével bírt. A gyár kizárólag szénnel tüzelt, amelyhez évi 40 q szenet használt fel. 56. OL K. 231. 1893. — 2. — 30297. = VemL: Mikrofilmgyűjtemény. 126. tekercs. 57. A soproni kereskedelmi és iparkamarának . . . 1876-ik évi jelentése. II. rész. — II. füzet. Sopron, 1878. 930—931. 58. Vértes József: Kétszáz esztendő. A székesfehérvári kereskedelmi társulat története az 1712. év óta. Székesfehérvár, 1910. 298—299.: ,,1886-ban Klein Márkus elhalálozott. Klein Sándor öccsét, Klein Gyulát, — aki jelenleg is a cég tagja — társul vette és a céget Klein Márkus Fiai néven törvényszékileg bejegyeztette. Klein Gyula, aki a mészgyártás tekni kaját már édes atyja mellett kitűnően elsajátította, praktikus újításokat honosított meg a mészgyártásnál. Több külföldi tanulmányutat tett meg és hazatérve, Szentgál vasútállomás mellett egy az ajkainál sokkal szebb és nagyobb mészkőbanyát fedezett fel, melynek nyersköve 99% tiszta meszet tartalmaz. A kedvező fekvésre való tekintetből a cég megnyitotta itt a kőbányát, bányavasutat rakatott le és 1890. évben Szentgál vasútállomás mellett felépítette a ma is létező nagyszabású, modern szerkezetű mészégető kemencéket. Miután a szentgáli égetett mész még az ajkainál is jobbnak, és szaporábbnak bizonyult és a gyártás a kedvező fekvésnél fogva olcsóbb is volt, a cég az ajkai üzemet 1899. év végén beszűntette, úgy hogy azóta csakis a mai mészgyár van üzemben." 59. Üveggyártás. 11. 60. Telkes i. m. 82. 61. A soproni kereskedelmi és iparkamarának a magy. kir. földmüvelés-, iparés kereskedelemügyi ministeriumhoz intézett 1878. évi főjelentése. (továbbiakban. Soproni kamara 1878. évi jelentése.) Sopron, 1879. 90. 62. Uo. 90. 63. Uo. 90. 64. A soproni kereskedelmi és iparkamarának 1879. évi főjelentése. Sopron, 1880. 133. 65. Uo. 133. 66. Uo. 134., ill. Klein Márkus cég panasza az 58. számú jegyzetben. 67. Uo. 133. 68. Telkes i. m. 93. 69. Uo. 94. Telkes szerint már 1767-ben rendeletet hoztak az ilyen visszaélések ellen, amit 1786-ban megszigorítottak. 70. 80 éves az ajkai üveggyár. = Középdunántúli Napló. 1958. október 17. 71. A soproni kamara 1879. évi főjelentése 133. 72. Uo. 133. 73. Keleti Károly. Jelentés a Székesfehérvárit, 1879. május és június havában rendezett mű-, ipar-, termény- és állatkiállításról. Bp. 1879. 25—26. 74. Uo. 25— 26. 75. A soproni kamara 1879. évi főjelentése. 133. 76. Éri István: Adatok a bakonyi üveghuták történetéhez. In: A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei. 5. 1965. 165. 77. VemL: A Veszprémi Törvényszék cégbírósági iratai. Egyéni cégjegyzékek. II. kötet. 78. A soproni kereskedelmi és iparkamarának főjelentése a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. miniszter úr ő nagyméltóságához a kamarai kerület kereskedelmi, ipari s forgalmi viszonyairól az 1881. évben. Sopron, 1883. 87. , 79. Uo. 87. 80. Üveggyártás. 54.: ,,A tüzelőkamráknak ily rostélyokkal való ellátása adta meg a lehetőséget arra, hogy fa helyett szén is használtathassék tüzelőanyagul. Az e fajta kemenczéknél az erősebb légvonat előidézésére a tüzeiőkamrának a rostély alatti részét jóval nagyobbra építik. A széntüzelésre berendezett első kemenczéket Angliában építették" — írja a szerző. 81. A soproni kamara 1881. évi főjelentése. 87. 82. Uo. 87. 83. Uo. 87. 84. Uo. 87. 85. Uo. 87. 86. Uo. 87—88. 87. Üveggyártás. 156. 88. Uo. 163. 89. Uo. 162. 90. Uo. 163. 91. Üveggyártás 156. 92. A soproni kamara 1881. évi főjelentése. 87. 93. Uo. 88. 94. Uo. 88. 95. Uo. 57. 96. OL K. 168. 1883. — 9. — 4332. = VemL: Mikrofilmgyűjtemény. 49. tekercs. 97. Uo. 98. A soproni kerületi kereskedelmi- és iparkamara jelentése a földmivelés-, ipar-