Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

A gyakorlat azonban ezt a sorrendet megfordítja. Mielőtt ugyanis az A és a B részekkel az üveget megszorítaná az üvegfúvó, a palack száj részébe illeszti a hegyesre kiképzett C részt, majd fokozatosan szorítani kezdi az A és B részeket a hüvely vagy fogantyú egyidejű — kétirányú — forgatása közben. Ezt az újítást Ajkán gyűrűs ollónak nevezik. Ha a szerszám A és B részén görgőket alkalmaztak, alkalmassá vált az orvosságos üvegek száj részének kiképzésére, amivel az ömlesztékből készített gyűrűt sikerült kiküszöbölni. A kereskedelem azonban az egyforma alakú és űrméretű palackokat hiányolta. Ennek elérésére született meg a ,,vasminta", amellyel egyenletes alakú és lapos fenekű palackokat lehetett készíteni. A vasformák a mindmáig érvényes — 70 cl űrtartalmú és 750 gr súlyú — palackok gyártását tették lehetővé. De hogy a pontos forma előnyeit távolról sem használták még ki, annak okát a hagyományos fúvó technikában kell látnunk, amin az újítás nem változtatott: ,,Maga a készítés ugyanúgy megy végbe, mint a fentebbi eljárásnál: szednek a pipára kétszer-háromszor ömlesztéket, azt a hempergön megforgatják, egy megnedvesített famintába gyengén megfújják, megmelegítik a munkalyuknál s egy pillanatra függve hagyják, hogy az üvegnek nyaka képződjék, a segéd aztán megnyitja az előbb megmelegített vasmintát, mely befogadja az üveget s miután bezárták, a legény belefúj, előbb szájával, mindjárt utána a szivattyúval. A palaczkot már most átadják a mester munkásnak, ki egy mértékkel meghatározza hosszúságát, leválasztja a pipáról, körülmetéli az üveg száját és az állványra helyezi, hol kiegyengeti a palaczk nyakát s rácsinálja a gyűrűt üvegömlesztékből, melyet a segéd hoz neki egy vas csíptető végén. Az így elkészült palaczkot aztán a hűtőbe szállítják."

218 Vasból készült palack-forma Görög szerint ez az eljárás költségesebb volt, mint amit eddig követtek, de előnye, hogy egyenletes méretű palackot szolgáltatott. De hogy nem ez volt az egyetlen palackgyártási módszer a franciáknál sem, jelzi a szerző is, aki szerint Lhote Baptiste 1870-ben tett szabadalmával oly üvegformák jöttek divatba, melyek gázgörebekből készültek, igen kemé-