Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig
sához kálium—nátriumkarbonátot használtak, a színes üveghez boraxot, míg színtelenítésre a salétromot is. Zománcüvegeknél az arzénsavat alkalmazták. A glaubersót a táblaüveggyárak használták, amit faszénnel is kevertek. Az égetett mész mellett a leghasználhatóbb adalékanyag azonban az üvegcserép volt. Az üveg festéséhez, homályosításához és színtelenítéséhez a különböző vegyszerek mellett krómsavas káliumot, foszforsavas kalciumot, továbbá ónoxidot, kobaltot, nikkelt, uránt stb. is igénybe vettek az üvegolvasztók. 2 " A nem színes alapanyagú áru színezéséhez, az Ajkán is ,,Uberfang' L nak nevezett üveghez az átvonó-üveget (rubinüveget) azonban külföldről hozatták az üveggyárosok. A felsoroltak többségére szüksége volt Neumannak is, hogy a bécsi piacon és Budapesten versenyképes lehessen. Az olvasztási idő azonban nemcsak a nyersanyagtól, hanem a kemence minőségétől is függött, ami befolyással volt a munkaidőre és a munkások szabad idejére is. A kádkemencéknél dolgozó tábla és palackgyárakban 11 órát dolgoztak, váltott műszakban. ,,01y gyárakban ellenben, a hol az olvasztás tégelyes kemenczékben történik, az üvegkészítés akkor veszi kezdetét, a mikor az üveganyag kellőképpen megolvadt, s múlhatlanul folytatandó addig, míg a tégelyekben megolvasztott anyag teljesen földolgozva nincsen. Az öblösüveg gyártásánál az anyag olvasztása és földolgozása körülbelül 26 óráig tart, mely időből mintegy 11 óra esik az anyag földolgozására. . . . Sok gyárban azonban egy-két órával rövidebb, más gyárakban pedig ugyanannyival, sőt még többel is hosszabb ideig tart az üveganyag földolgozása. Az olvasztás ideje alatt pihennek a . . . munkások, a mely pihenő idő, minthogy az anyag földolgozását az új anyag olvasztása rögtön követi s mindkét munkálat tartama változó, egyszer rövidebb, másszor hosszabb ideig tart s a nap legkülönbözőbb szakaira esik." 212 Az üvegkészítés technikája az alapvető műveletek tekintetében megegyezett a külföldivel. A külföldiek fölényét — a Siemens-féle újítások és a jobb nyersanyagon kívül — a jól megszervezett munka is biztosította. Különbségek voltak azonban külföldön is a fejlett technika alkalmazásában, annak kihasználásában. Csehországban például kisméretű kemencékben, illetve fazekakban csak 60—80 kg üveget olvasztottak 17—18 óra alatt. Az olvadékot 1 mester és segédje, valamint 1 gyermek 11—12 óra alatt dolgozta ki. A belgák és a franciák nagyméretű 8—10 fazékra berendezett kemencéikben 300 kg anyagot olvasztottak fazekanként, amiből 250 kg volt alkalmas a feldolgozásra. Az olvasztás így 12— 14 órát vett igénybe, ami lehetővé tette a heti hatnapos munkát. Ebből eredően fogalmazta meg Görög a tennivalókat a magyar üvegiparosok számára is, amely szerint: ,,egy bizonyos adott időben a lehető legtöbbet előállítani, vagyis a rendelkezésre álló 10—12 órai munkaidőt a lehető-
