Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

közül, amíg a lókutit és a Zichy-féle úrkutit a legnagyobbaknak tartották.

196 Sajnos az utókor erről alig vesz tudomást. Városlődön néhány évtizede még a „Hütteplatz", Ürkúton a „régi huta" és az „új huta" utca elnevezés őrizte emlékét a bakonyi üveghutáknak. A nevek magyarosításával azonban mindezeket az ipari emlékeket már csak a halványuló hagyomány őrzi. Ilyen emléke nincsen az ajkai üveggyárnak, így a köztudat csak az Ürkútról való áttelepítés hiedelmét őrzi, amit — sajnos — sok nyomtatásban is közkézen forgó kiadvány megerősít. Neumann Bernát neve nem szerepel a lexikonokban sem, így csak kevesen tudják, hogy Neumann az ajkai üveggyár alapításával tulajdonképpen az egész Dunántúl üvegiparát mentette át az utókor, a jelen számára. Ennek jelentőségét nem kisebbíti az a tény, hogy Neumann gyára kezdetben az erdei üveghuták eszközeivel dolgozott. Növeli viszont az, hogy neki sikerült a folyamatos széntüzeléssel való üvegolvasztást a Dunántúlon először megvalósítani, akkor amikor az ilyen kísérletbe a saját bányával rendelkező osztrák érdekeltségű buglóci üveggyár is belebukott. Kuriózumként megemlíthető, hogy a gyár nem alkalmazott „elemi erőt", így az akkori törvények szerint nem lehetett volna így nevezni. Az elemi erőt a gépi, a vízi, gőz stb. energia igénybevétele jelentette volna, de mint olvashattuk, Ajkán emberi erőt használtak a köszörülő gépek mozgatására. Neumann helyzetén azonban ugyanezen törvény segített, mivel a húsz főnél több munkást foglalkoztató üzem már gyárnak minősült, függetlenül a mozgató erő mibenlététől. Kedvezőbb helyzetben voltak a felvidéki és erdélyi huták, ahol a köszörülő műhelyek transzmiszszióit és a zúzó „gurgulya malmokat" vízi csapóerővel mozgatták. Az 1885-ben összeírt 27 magyarországi üveggyár közül 22 használt vízi erőt, és csak 8 alkalmazott gőzgépet.

197 A gőzgépek közül 6 stabil, míg 2 lokomobil volt. Egy gőzgépre 11,5 lóerő esett.

198 Neumann gyára — az egy 8 lóerős gőzgép mellett — a kvarckő őrlésére lóhajtású járgányt használt az első években. De kvarckövet használt az üveggyárak többsége is, aminek törése nagyobb motorikus eröt igényelt. A kőből előállított nyersanyag azonban behozhatatlan előnyhöz juttatta a kvarchomokot használó csehországi üveggyárakat.

199 A külföldi kvarchomok beszerzése ugyanis igen költséges volt a magas vasúti tarifa miatt. Jelzi ezt, hogy „egy vasúti kocsi kvarczhomok, melynek ára Hohenbockaban 36 márka, vasúti szállítási díja pedig a homokbányából Losonczba 171 márka, onnan Hámorba . . . szállítva 40.frt-ba kerül".

200 Hasonló volt a helyzet a tűzálló anyagok tekintetében is, bár az akkori szakértők szerint ez nem volt éppen indokolt: „Sokkal kevésbbé biztatók és örvendetesek azok a jelenségek, amelyeket az üveggyárak legfontosabb berendezési tárgyainak és