Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

érhette el sikereit a gyár, szerezve hírnevet a magyar üvegiparnak külföldön is. A kimutatásból kiderül, hogy a legtöbben magyarországi üveggyárakból kerültek Ajkára. A külföldiek többsége osztrák származású. Ami a horvát-szlavóniaiakat illeti, meg kell említeni, hogy ezek nagy része ugyancsak odavándorolt üvegkészítök bői került ki. Példaként említhető erre a kimutatásban is szereplő Wagner Ignác, aki a horvát-szlavóniai Osredeken született. De utalhatunk a századfordulón Ajkára került Hajekokra és Tejkálokra is, akik származásuk szerint csehországiak, de a horvát-szlavóniai Zvecevón születtek. Ha azonban azt is figyelembe veszszük, hogy a hajdan bevándorolt Geisz, Libisch, Peidl, Puchinger, Rankl stb. famíliáknak már csak a második, harmadik Magyarországon született generációja került Ajkára, megdől az a feltételezés is, hogy az első ajkai üvegkészítők kivétel nélkül külföldi nemzetiségűek voltak. Náluk ugyanis az apák nemzetisége már származássá változott. A kimutatás természetesen nem tükrözi az üzemeléshez szükséges követelményeket, bár számszerűleg elég lenne egy kemence üzemeltetéséhez. Hiányzik azonban a vezetők többsége, valamint a kulcsszerepet betöltő gerencsér, faesztergályos, zúzó és a gépész. A fiatalkorúakat nem jegyezték be az anyakönyvbe, így azok hiánya nyilvánvaló. Szerepelnek viszont azok, akik az eltelt 13 év alatt eltávoztak a gyárból, vagy elhunytak ez idő alatt. Kivételt képeznek az üvegolvasztók, ahol az elhunytak örökébe lépő fiatalok is megtalálhatók. Az évszámok vizsgálatából megállapítható^|hogy a nyolcvanas évek második felétől csökken a bejegyzések száma. Az új belépők ekkor már csak az eltávozottakat és elhalálozottakat pótolták. Nem szaporodott a köszörűsök száma sem, ami arra mutat, hogy a gyárban többségében hutakész sajtolt árut készítettek, ami nem igényelte a csiszolást. A csomagolást az üvegkészítők leányai végezték. A napszámosok, akiknek többsége evangélikus és református vallású volt, nem szerepelnek a tósokberéndi r.k. anyakönyvekben. Ezeket az ajkai felekezeti anyakönyvek tartják nyilván, ahol azokban „kétkezi munkásaként írták be őket munkahelyük megjelölése nélkül. A névazonosságokból azonban megállapítható, hogy legalább húszan már Neumann Bernát gyárában is dolgoztak. Ezek — lévén helybeliek — a származás vizsgálatát nem befolyásolták.

189 3. Üveges dinasztiák Ha valamely iparral kapcsolatban beszélhetünk dinasztiákról, akkor az üvegkészítő mesterség űzőit a legelsők közé kell sorolnunk. Az erdei telepeken élő vitrariusok gyermekei számára ugyanis ritkán kínálkozott