Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

dauban, a másikat a Baranya megyei Ibafán keresztelték. Előfordult ez a Wagnereknél is, akiknél János Stájerországban, Ignác pedig a horvátszlavóniai Osredeken született, míg Mátyást vétyemiként írták be az anyakönyvbe. Nevük után ítélve azonban osztrák eredetük alig vitatható. A kimutatásban szereplök közül Hedl Károly 1868-ban, Kohlrusz Ferenc 1865-ben, Kellner Márton 1863-ban, Neumeier József 1870-ben, Peidl Jakab 1863-ban és Rankl János 1869-ben Városlődön kötött házasságot, akik mind Todescoék üvegcsinálóí voltak Ürkúton. Az úrkúti üveggyár 1876-ban történt megszűnése után az ott dolgozó szakmunkások többsége az ország többi üveggyárában keresett munkát. Néhányan — köztük Gürtler Flórián is — már korábban Vétyempusztára vándoroltak, ahonnan az ottani gyár megszűnése után kerültek Ajkára. De találunk Vétyemről származó üvegeseket Németlukafán is. Megjegyzendő azonban, hogy Németlukafa megszűnését a soproni kereskedelmi és iparkamara 1880-ban jelezte. Ez azonban nem azonos az ugyancsak a szigetvári járásban létezett magyarlukafai üveggyárral, amely tovább működött. Az ajkai üveggyár versenytársa a Dunántúlon a magyarlukafai üzem volt, amely az 1885-től 1895-ig terjedő időre állami kedvezményt is kapott. Az áttérés a gáztüzelésre azonban nem járt sikerrel. Az ibafai anyakönyvbe 1888 novemberében jegyezték be az utolsó magyarlukafai üvegkészítő esküvőjét. Az Ajkára kerültek közül Godermeier Antal 1876-ban, Deutsmann János 1881-ben, Obermeier Miklós 1882-ben, Obermeier Móric 1883-ban, Obermeier Károly 1887-ben, Puffier Mihály 1881ben és Szuppán Gáspár 1885-ben szintén Németlukafán kötött házasságot. Aránylag kevés azoknak a száma, akik a szomszédos Ürkútról közvetlenül kerültek Ajkára, aminek oka elsősorban az úrkúti gyár megszűnése volt. De az is, hogy az úrkúti gyár megszűnése és az ajkai indulása közti két évet csak azok a kétlakiak várták ki, akik nemcsak a mesterségből éltek. Ugyanígy nem várták meg a somhegyiek sem azt a négy évet, ami a somhegyi huta megszűnése és az úrkúti indulása között eltelt. Nem meglepő ezért, ha a németlukafai anyakönyvekben a somhegyi és úrkúti Peidlekkel és Obermeierekkel, illetve Ranklokkal is találkozunk. Ez a vándorlási folyamat azonban már 160 évvel korábban kezdődött, amit a Baranya megyei Gödre anyakönyveiben a 18. század végén bejegyzett városlődi Libischek feltűnése jelez. A legtöbb munkást a keresztelési rovatokban találjuk. Aránylag kevés a házasságot kötők száma, ami a vándorlás következménye. A legérdekesebb tanulsággal a halálozási rovat szolgál. A mintegy húsz üvegkészítő ajkai halálát igazoló bejegyzés ugyanis azt bizonyítja, hogy az ajkai üveggyár egyáltalán nem volt a ,,kétes elemek" gyülekező helye, hanem családjuk megélhetéséért becsületesen dolgozó munkásoké. Csak velük