Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

kutatásnak ez az útja is buktatókkal járhat. Más a helyzet, ha a huta lakott helyen volt, mivel itt a telep is a helység nevét viseli, illetve viselte. Gyakran üresek az anyakönyvben a születési hely és idő rovatai, de nem ritka az N. N. jelzés sem. Előfordul, hogy ugyanaz a személy minden új munkahelyén más-más helységet — hutát — jelöl meg születési helyként. Ezt a módszert általában a szökött üvegcsinálók alkalmazták, hogy az őket kereső hatóságokat félrevezessék. A családi alapon való kutatást körülményessé teszi az is, hogy a 18. század közepéig csak a keresztnevét írták be az anyakönyvekbe az édesanyának, illetve a feleségnek, ami a származás bizonyítását nehezíti meg. óvatosságra int a fonetikus írásmód is, mely nemcsak a latinul és németül írt családneveket, de a helységekét is gyakran torzítva örökítette meg. Erre a Somogy megyei Almamellék, Szentmárton vagy a Baranya megyei ibafai anyakönyvek szolgáltatnak példát, ahol a múlt század közepéig — a fonetikus írásmód mellett — a magyart is megtaláljuk. Szerencsére a régies írásmód általában csak a nevek kezdőbetűit változtatta meg, a belső szerkezetet ritkábban. A szláv nevekre való hatás ugyancsak a németség hegemóniájának tudható be. Az egyes családnevek változásai (Chudi = Hudi, Lang = Lenk, Pauer = Bauer, Puchinger = Buchinger, Tanek — Danek, Tenk = Denk, Pajor = Bajor, Kubicza = Gubica stb.) az anyakönyvek nyelvének viszszamagyarosítása után megfigyelhetővé válnak, így ezekből már a származásra, illetve az eredeti nemzetiségre is következtetni lehet. A helységnevekről ízelítőül annyit, hogy az idézett anyakönyvekben Somhegyet például Sumhegynek, Ürkutat Orgotnak, a Zala megyei Vétyempusztát Vigyomnak írták. Korábban előfordult, hogy az idegen nevű magyarországi helységek után, mint például Goszpodincze, Máriaschnee vagy Richwald, külföldet írtak be országként az anyakönyvekbe. A Trencsén megyeiek és a szepesiek általában morva- vagy csehországinak, míg a Vas megyeiek stájerországinak íratták be magukat, jóllehet csak az őseik származtak onnan. Ennek azonban volt. egy olyan sajátos oka is — ami nem érdektelen —, hogy a külföldi üvegcsinálókat jobban megfizették, mint a hazaiakat. Ezt a módszert egyébként a kereskedelemben is alkalmazták, azzal a különbséggel, hogy a kereskedők a magyar üveget keresztelték át külföldire, hogy így kelendőbb legyen az áru, s ez a legtöbbször be is vált. Az elmondottakból látható, hogy az első ajkai üvegkészítők nemzetiségét sem lehet kategorikusan megállapítani. A létszámot illetően pedig csak a soproni kereskedelmi és iparkamara ismert jelentéseit vehetjük figyelembe. Ezek alátámasztják azt is, hogy a szakmunkások egy részét valóban külföldről hozatta Neumann, de az országokat a kamara nern nevezi meg. Az első munkásokról nem maradt fenn nyilvántartás, ezért