Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

vajúdott az üvegipar, még a nagyiparosok is meghátráltak, félve a kockázattól. Neumann munkásai — akik gyakran váltogatták egymást — nem a kevés bér, hanem inkább a mostoha körülmények miatt vették kezükbe a vándorbotot. Az a néhány család azonban, amely kezdettől fogva kitartott, a későbbi törzsgárda alapját képezte. 2. Az üvegcsinálók származása A legtöbb ipart a betelepített vendégmunkások honosították meg Magyarországon. Ide számítható az üvegipar is. A szakirodalom az ország nagyobb hutái közé sorolja a hajdani pilléi (városlődi) üveghutát, amely már 1715-ben működött.

184 Az erdők mélyén — a kívülállók számára megközelíthetetlen helyeken — működtek ezek a huták, melyek egy részében magyar üvegcsinálók is dolgoztak a külföldi hutamesterek irányítása mellett. Ezeken az isten háta mögötti helyeken egymás közti házasságra kényszerültek nemcsak a különböző nemzetségbeliek, de gyakran a közeli rokonok is. Ennek káros következményeire mutatott rá az üvegipar monográfusa, Telkes Simon is: ,,Végre hátrányos még az üveggyármunkások elkülönítése azért is, mert az általuk lakott telepekre, . . . idegen munkás ritkábban vetődvén, a telepen lakó munkás nép össze-vissza házasodik, mi által a nép degenerálódik."

185 Az ilyen telepek munkásai — a huták megszűnése után — egy másik telep hasonló sorsra kárhoztatott munkásaival ismét keveredtek. Ennek következtében az üvegkészítőket a mesterségből adódó kényszer egy nagy családdá kovácsolta össze. Ennek tagjaiból kerültek ki az ajkai üvegkészítök is, akikről a korábban idézett jubileumi írás szerzője megállapítja: ,,Az üvegfúvók kivétel nélkül idegen nemzetiségűek voltak, akik főleg Horvát-Szlavóniából, Stájerországból és Morvaországból származtak."

186 Ugyanezt szó szerint megismétli 15 év múlva az „építési és városfejlesztési világhíradó". A szerzők csak feltételezik a származást, nem bizonyítják. A későbbiekben kiderül ugyanis, hogy egy bizonyos országból való származás nem mindig azonosítható a nemzetiséggel is. Különös hangsúlyt kap ez akkor, ha a monográfus észrevételeit is figyelembe vesszük. Az üvegkészítök többsége ugyanis más országokban is vándorolt, mielőtt Magyarországra érkezett, nyelvét és szokásait viszont idegen környezetben is megőrizte. Ezt példázza az is, hogy Ajkán a felvidéki üvegcsinálókat ,,szklenár"-nak, míg az osztrák származásút ,,Glasmacher"-nak nevezték. A tartós elnyomás eredménye volt a szlovákok jámborsága is, amit mind a magyarokkal, mind az osztrákokkal szemben tanúsítottak. Ajkán