Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

többszáz fokos höt. Az ilyen követelményeket támasztó munkát tehát semmi körülmények között sem végezhették volna italozás közben az üvegfúvók. A sörhöz azonban csak ilyen munkák alkalmával jutottak hozzá az üvegfúvók, máskor csak a telepi boltokban is kapható pálinkához. A pálinkafőzést elősegítette az is, hogy a legtöbb gyárosnak saját szeszfőzdéje volt. Egymást érték a pálinkafőzdék a Bakonyban is, nemcsak a Felvidéken. Alig volt üveggyáros, akinek" ne lett volna saját pálinkafözdéje is, elég csak Úrkútra utalni, ahol már a Zichy grófoknak, majd a bécsi Todescoéknak is volt szeszgyáruk. Nem titok az sem, hogy a cégalapító Kossuch János vagyonának egy részét ugyancsak losonci pálinkafőzdéivel szerezte.

180 Az viszont, hogy azért ivott a munkás, hogy azzal éhségét és szomjúságát egyszerre csillapítsa, rávilágít azokra a szomorú körülményekre, amelyben az akkori üvegesek éltek. Az üvegfúvó ivott azért is, mivel az isten háta mögötti telepeken ez szórakozást, kikapcsolódást is jelentett számára. Az indító okok felismerése tudta az üveggyáriak mellé állítani a monográfust, csakúgy mint az iparfelügyelöt is, akit ellenőrzéssel bíztak meg felettesei. Tapasztalatból tudták, hogy káros szenvedélyét a munkás magával viszi vándorlásai során a következő üveggyárba, így természetesen Ajkára is, ha a telep körül a kivágható fa elfogyott. A monográfus — aki könyvét Lukács Béla kereskedelemügyi miniszternek ajánlotta — nem az üvegesek rossz szokását ítélte el, hanem a bajok okainak kiküszöbölésére tett javaslatot: „Mindenekelőtt azonban a munkások helyzetét kell javítani és azt az eddiginél biztosabb alapra fektetni. Kevés gyáripar van, mely a munkás testi erejét oly hamar kimerítené, mint az üvegipar és miután az üveggyártás főképp a munkás személyes tevékenységét igényli, tehát munkaereje és élete annál becsesebb mind a gyártásra mind pedig a gyártulajdonosra nézve. A munkabérviszonyok üveggyárainkban a munkaadókra nézve kedvezők, legalább az ellenkezőről nem hallottunk panaszt; viszont a munkások keresete üveggyárainkban általában kielégítő."

181 A biztos alapok hiányoztak ahhoz, hogy a munkások munkájuk fontosságához méltó életet élhessenek. Az üveggyári munkások helyzetét egyébként a néhány nagyobb gyárban adott viszonylag tisztességes bérek tették általában kielégítővé, ahova a Kossuch cég katalinhutai üzemét is számíthatjuk. A munkások helyzetének javítására — csehországi példák alapján — házépítő és fogyasztási szövetkezetek alapítását is javasolja a monográfus, ahol az élelmiszerek mellett ruházati cikkeket is vásárolhatnának az üveggyáriak: ,,E raktárak ne csak minimális haszonra dolgozzanak, hanem az azokból származó csekély haszon is vásárlásaik arányában visszafizettessék a munkásoknak, vagy egyébként azok javára