Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

Az üvegolvasztás ideje egyrészt a nyersanyagok és a tüzelőanyag minőségétől, másrészt a kemence, illetve a fazekak állapotától — korától — is függött. A kémény nélküli kemence huzatát ugyanis még a széljárás is befolyásolta, ami a fűtés hatékonyságát meghatározta. Az üvegcsinálók hosszú szabad ideje tehát a fejletlen technikai berendezés következménye volt — nem kedvezmény. Ha azonban meggondoljuk, hogy ezek az emberek — a füst és gáz mellett — nyáron nem ritkán 40 fokos melegben is dolgoztak — a ventillátor ismeretlen volt még —, akkor az egynapos pihenő szinte kevésnek látszik. Nem volt sokkal jobb a helyzetük a köszörűsöknek sem, a szilikózis-veszély miatt. A gyermekek számára volt a legártalmasabb azonban mindegyik munkahely, mivel az egészségtelen környezet káros hatása fejlődésbeli hátrányokkal is járt, testi és szellemi téren egyaránt. A káros környezet fizikai fejlődésüket, míg az iskolától való elvonás az értelmi gyarapodásukat gátolta meg. Ezt a helyzetet igen súlyosnak és tűrhetetlennek találta az üvegipar monográfusa is, aki tömören így jellemezte az üveggyári állapotokat: ,,Az üveggyár-munkások különben is testi erejök teljes megfeszítésével dolgoznak, és orvosok állítása szerint a gyártás ezen ágánál a férfi munkás átlag a 35—36 éves kort alig éli túl. Különösen rövid élettartalmúak az üvegcsiszolók, kik miután a respirátort csupa csökönyösségből vagy könnyelműségből szájuk elé kötni nem akarják, a halálthozó kvarczpor belélegzése által időnek előtte sírba szállanak. A gyárosoktól azonban meg lehetne kívánni, hogy különösen a gyermekek, valamint a serdülő ifjak egészségére jobban felügyeljenek és azokat lehetőleg kíméljék."

171 Az 1884. évi ipartörvény a gyárosok elkeseredését váltotta ki. A törvény 114. §-a szerint ugyanis: „Minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesíteni és fenntartani, a mi tekintettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások életének és egészségének lehető biztosítására szolgál." Az ebben a korban létező üveghuták többsége viszont a lakott helyektől távoli erdei telepeken működött, így kiesett az ellenőrzés hatásköréből. Az itteni állapotok eredményeként érthető meg az alacsony átlagéletkor, ami utal egyben az egészségügyi ellátás szinte teljes hiányára is a telepeken. Ennél kedvezőbb volt a helyzet már az ajkai üveggyárban, mivel lakott helyen volt az üzem. De alig különböztek a munkahelyi körülmények, főleg az első években, mivel az emberi erő alkalmazásával a gyár munkásvédelmi színvonalát is lemérhetjük. A respirátort (légzőkészülék) itt is ismeri a szájhagyomány, amit azért nem szerettek a köszörűsök, illetve a csiszolók, mivel a szabad légzést gátolta. Arra viszont bizonyíték nincsen, hogy a készüléket Neumann korában Ajkán is használták volna. Arra viszont alig van szükség doku-