Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig
tüzeléssel ellátott rekuperátoros kemencék, gőzgépek, csiszolók stb. létesültek. 165 A helyszínrajzon két — E-vel jelzett — kemencéről van szó, melyek helyén a Boetius kemencék voltak. Ezek helyett a Kossuch cég két — egyenként tíz fazekas — Siebert típusú kemencét építtetett a monográfus szerint. Az viszont, hogy Neumannak három sajtológépe volt, a folyamodványhoz mellékelt üzemleírásból tudjuk meg, amely szerint a három sajtológép a hozzá tartozó mintákkal együtt 15 0Ó0 osztrák értékű forintot tesz ki. 166 Ellentmondás van viszont a beruházásnál a gőzgép lóereje tekintetében, mivel a leírásban tíz lóerős a gép, míg a cég főkönyvében a Magyar Kir. Államvasutak gépgyárától kapott számlán csak nyolc lóerős lokomobil szerepel 2000 frt értékben. Ugyanitt jegyezték be a Guttman A. cégtől vásárolt fenékcsiszoló gépet is, amit 166.05 frt-ért vásárolt az új tulajdonos. A gyár megvásárlására, illetve az átépítés költségeire vonatkozó adatok: Az ajkai üveghuta berendezési költségei 15.955 frt 29.kr Szerelvény és minták befektetése 5.551 frt 01 kr Átvételi és berendezési kiadások 1.000 frt 00 kr Az 1891. évi kiadások az ajkai üveggyárra 39.506 frt 30 kr Az átépítés — kivéve az iparvágányt — 1892-ben fejeződött be. Az év végi mérleg taglalja a beruházásokat, amely szerint a gázkemence 10.987 frt 03 kr-t, míg az egyéb szerelvények értéke 16.473 frt 52 kr-t tett ki. A mérlegben az ajkai üveghuta befektetési értéke: 75.500 frt. A befektetési értékből világosan kitűnik, hogy a 17.000 frt-os vételár csak jelképes összeg, nem a gyár bruttó értékét jelenti, ami egyben utal Neumann anyagi elkötelezettségére is a Kossuch céggel szemben. 167 A helyzet ilyen értékelése ugyanakkor magyarázatul szolgálhat arra is, hogy a Zahn cég örökösei miért nem vásárolták meg Neumanntól a gyárat, akkor sem, amikor az állami kedvezményt már megkapták. Az ajkai üveggyár alapítója a biztos csőd helyett a gyár eladását választotta. Az üzem fennmaradása így az ország egyik legnevesebb üveggyáros vállalatának, az 1869-ben alakult Kossuch János családi társascégnek köszönhető. Csak elismeréssel szólhatunk a gyár 13 éves működéséről, ha meggondoljuk, hogy együtt született az 1878. évi vámtörvényekkel, egész fennállása alatt ki volt téve az ebből eredő hátrányoknak, melyek az üvegipart is sújtották. De ahogy felismerte a kínálkozó lehetőséget az alapításkor, azt is tudta, hol az a határ, ameddig a kis korszerűtlen gyárral a nagyobb és korszerűbb üzemekkel való kényszerű versenyben elmehet. Tudta, hogy mikor kell átadni helyét az erősebbeknek, akik az állam segítségével kívánták az ajkai gyár adottságaiban rejlő lehetőségeket