Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

Julius 13-i átiratára. Egyébként ez volt a véleménye a kereskedelemügyi minisztériumnak is a késés okát illetően. Ez a késedelem késztette arra Baross Gábort, hogy az ajkai üveggyár átépítési határidejét — mind az átépítés megkezdése, mind az átépített gyár üzembe helyezése tekintetében — módosítsa. Erről, valamint a tíz évre szóló kedvezmény előzetes biztosításáról a Zahn örökösök a budapesti kamarán keresztül kaptak értesítést. Ha a keltezést nézzük, az átépítésre még mindig fél évük volt a folyamodóknak, akik azonban nem éltek már a lehetőséggel. Ennek okaként említhető, hogy kevésnek tartották a tíz évre szóló kedvezményt, ugyanakkor az egyéb kérésüket, az állami borpincészeti és borászati szövetkezet, illetve a vasúti árkedvezményt illetően figyelembe sem vették. Ugyanakkor a tízéves kedvezményt is attól tette függővé a miniszter, amennyiben azt a helyszínelés igazolni fogja. A másik — és talán a legkézenfekvőbb — ok lehetett még, hogy a Zahn örökösök nem tudtak egyezségre jutni a gyár vételárának ügyében, így a kedvezményre eleve nem volt szükségük. A harmadik ok: a gyárat megvásárló Kossuch ces közbelépése lehetett. Az adásvételi szerződés aláírására ugyanis csak egy hónappal később került sor, mint amire Baross miniszter a gyár átépítésének megkezdését kitűzte.

162 A vásárlástól visszalépő Zahn örökösök helyébe lépő Kossuch János családi céggel Neumann Bernát pénzügyi kapcsolatban is állott.

163 A gyár megvétele után az új tulajdonosok azonnal hozzáfogtak annak átépítéséhez, amiről a szakirodalom így emlékezik meg: „Ajka kisközségben Veszprém megyében vasúti állomás mellett, mellyel a gyár külön iparvágánnyal van kapcsolatban, van az előbbeni tulajdonos Neumann Bernát által alapított és 1891 óta „Kossuch János" betéti családi czég tulajdonát képező öblösüveggyár, mely működését megkezdte 1878-ban, kibővítve, illetőleg újra berendezve pedig lett 1891/92-ben."

164 Az iparvágány még hiányzik a helyszínrajzról, tehát később építették. A községi bizonyítvány roskadozó gyári épületekről szól, míg a Kossuch cég folyamodványa „már-már megszüntetendő" üzemről beszél, amit csak teljes újjáépítéssel lehetett újra versenyképessé tenni az új tulajdonosoknak. A gyár eladáskori állapotáról idézetteket erősíti meg, illetve egészíti ki a Kossuch cég utolsó cégfönökének nyilatkozata is, amit 45 évvel később Sághelyi Lajosnak adott: „A Kossuch János cég veszprémmegyei Ajka községben levő üveggyárát 1891-ben Neumann Bernáttól vette meg. Ez a már abban az időben is elavult berendezésű gyár közvetlen tüzelésű, régi Boetius kemencével, s egy hasonló tartalék kemencével működött, s 60—80 munkással dolgozott. Az átvett gyárnak korszerű üzembe helyezése rendkívüli tőkebefektetést igényelt, úgyszólván teljesen újraépült. A két régi kemence lebontása után új generátor-