Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

utazás költségeit is. A rendelet — a gyárosok kímélése érdekében — kimondta, hogy csak akkor hívják a hitelesítőt, ha kellő mennyiségű áru vár hitelesítésre, így ritkábban kell kiszállni a hitelesítőknek. Ez viszont hátrányos helyzetbe hozta a gyárosokat, mivel az időközben lejáró rendeléseket nem tudták leszállítani. Ez pedig nem ritkán a vevő elvesztését is maga után vonta. Ennek az állapotnak a kiküszöbölésére javasolták a gyárosok az illetékeseknek, hogy: ,, . . . bízassanak meg teljes felelősség mellett ők a hitelesítéssel esetleg olyképpen, hogy minden gyár számmal vagy czégbélyegével gyártmányát fölismerhetövé tegye."

144 A javaslatból — igen helyesen — csak a céget feltüntető jelzést vezették be. A saját hitelesítést joggal utasították el az illetékesek, mivel az csak a további visszaéléseket törvényesítette volna. A leghátrányosabbnak azonban a külföldről behozott hiteles árut tartották az üveggyárosok, mivel az versenytárs volt a hazai piacon. Csak sokkal később valósult meg Neumannék azon javaslata, hogy ,,ne legyen szabad ilyen árut behozni, hanem kizárólag magyar hitelesítésű üvegekben mérjék a szeszesitalokat". A vámszerződés értelmében ugyanis, hasonló jogot élvezett a magyar áru is külföldön, ha odakerült. De hogy nem kizárólag a hiteles árukról volt szó, hanem a kereskedelemben szokásos láncolásról is, az egy századvégi összefoglalóból olvasható ki, amely ugyancsak a külföldi behozatalt kifogásolja: ... ha ez nem volna megengedve, a belföldi vevők sok esetben hitelesítés kényszere alá eső üvegáruk mellett egyéb szükségletüket is a belföldi gyárakban fedeznék."

145 Az árukapcsolás egyformán érdekében állt a gyárosnak és a kereskedőnek, mivel így csökkenteni lehetett a szállítási költségeket. Ellentétben a fejlettebb külfölddel, nálunk még nem alakult ki a nagykereskedelem, így a gyáros és a kereskedő közvetlen kapcsolata révén valósult meg az áruellátás. Ennélfogva a kereskedő vesztesége közvetlenül érintette a gyárost, nem úgy külföldön, ahol a nagykereskedő a gyártól függetlenül tevékenykedett, ezért az egyik vesztesége vagy haszna csak közvetve volt befolyással a másikra, ami lehetőséget adott a feleknek a védekezésre. Ami azonban végzetes volt a magyar üvegipar fejlődése szempontjából, az az egymás érdekeit figyelmen kívül hagyó késhegyig menő harc volt, amit mindig ki is használt a külföld üvegipara. Nem csoda, hogy így a magyar üvegipar szinte játékszerévé vált főleg az osztrák üvegiparnak, amelynek nemcsak berendezése volt korszerűbb, hanem a jobb és olcsóbb nyersanyag mellett iskolázottabb munkaerővel is rendelkezett. Azért tudtak olcsóbban termelni, mert gyártmányaikat az erősen kifejlett közvetítő kereskedelmük révén értékesítették, amely az üveggyárosokat az értékesítés gondjai alól felszabadította. ,,Az osztrák gyárak hazánk minden részében és az üvegnek külföldön előállított minden nemével