Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

mény létrehozását, ahhoz alig férhet kétség. Az iparfelügyelet hatását az ajkai üveggyárra nézve hűen tükrözi egy — az alispánnak küldött — jelentés, bizonyságául annak, hogy az új intézmény igen komolyan vette feladatát. A Jágócsi által Ajkán felderített hiányosságok élesen világítanak rá az ajkai üveggyárban ekkor uralkodó viszonyokra, főleg az 1884. évi ipartörvény semmibevevését illetően. „Veszprém vármegye alispánjának. J. Péterffy Zoltán kir. ipari felügyelő jelentése szerint, az ajkai üveggyárban alkalmazott tanonczokkal tanonczszerződés kötve, és a gyárban kifüggesztett munkarend az iparhatóság részéről láttamozva nincs, s ennélfogva felhívom az alispán urat, hogy utasítsa a nevezett gyár vezetőségét, hogy a tanonczokra nézve záros határidő alatt írásbeli szerződést kössön és a gyárban az 1884. évi XVII. t. cz. 113. §-ának megfelelő munkarendet függesszen ki."

128 Az ajkai üveggyár vizsgálatával foglalkozó két levélből megállapítható, hogy az iparfelügyelet bevezetése előtt az alispáni hivatalra volt bízva a gyárak ellenőrzése. A második levélből már következtetni lehet azokra az okokra, amiért az ajkai üveggyárban további eljárásra volt szükség. Jellemző azonban a megyei illetékes szervek és a gyárosok érdekazonosságára, hogy amíg az alispáni hivatalnak halasztásra volt szüksége az ügyek kivizsgálására, Jágócsinak néhány nap is elegendő volt erre. Alig hihető ugyanis az, hogy az 1888-ban feltárt súlyos hiányosságok 1883-ban még nem léteztek volna, aminek elintézésére ekkor halasztást kért a hivatal. Erre lehet következtetni az illetékes minisztérium fentebb idézett szigorú utasításából is, ami ellen már nem kérhetett halasztást újólag az alispán sem. Az ipartörvény rendelkezéseit az ajkai üveggyár vezetősége nyilván ismerte, de nem állt érdekében írásban a munkások tudomására hozni ezeket a jogokat. Éppen ezért nem volt az egyébként kifüggesztett munkarend az iparhatósággal láttamoztatva, mivel a törvény által előírtakat egyáltalán nem vagy csak hiányosan tartalmazta — a munkások jogait illetően. A hivatkozott 113. §. hét pontban foglalja össze mindazt, amit a munkarendnek tartalmaznia kellett, így a vezetők és a munkások jogait és kötelességeit, valamint minden — a munkával kapcsolatos — intézkedést, eljárást. A 113. §. utolsó mondata pedig kimondja: ,,A munkarend az iparhatóság által láttamozandó." Az illetékes iparhatóság ugyanakkor az ipar védelmét az iparos érdekeinek megóvásában látta csak megvalósíthatónak, ezért érvényesülhetett az elnézés elve az alispáni hivatalban is minden esetben, ha az iparos — gyáros — üzletét csak a törvény hiányos alkalmazásával tudta fejleszteni. Erre mutat a tanoncokkal való írásbeli szerződéskötés, valamint az alispánnal való láttamoztatás elmaradása is.