Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

Az első változást az 1881-es év hozta, amikor a grádicsrostélyzatra való áttérés nyomán a fazekak száma 8-ról 9-re szaporodott. A kamara 1883—85. évi jelentése szerint viszont a kemencék száma egyről háromra emelkedett, amiből a fazekak számának 24-re emelkedése következik, ha egy kemencére nyolc fazekat számítunk. Kilenc fazék esetén már való­színűtlen számot kapnánk, mivel a műhelyek (családok) számának alaku­lása nem követte a kemencék, illetve a fazekak szaporodását! Az adott műhelylétszám: egy mester, egy segéd és két gyermek, míg a teljes lét­szám 70 főre rúgott. A hetvenből 40 dolgozott a hutában a kimutatás, il­letve a kamarai jelentés szerint a tíz műhelyben. Mivel egy műhely létszáma négy fö, három — valóban termelő — kemencére azonban 96 főre lett volna szükség, kemencénként nyolc faze­kat, vagyis 24-et számítva. Valóban termelő műhely azonban csak tíz volt, ami kettőre sem volt elegendő, mivel a 16 fazék kihasználásához is 64 főre lett volna szükség. Ezért — a létezett tíz műhely mellett — 14 mínuszként zárójelbe került a 24-hez képest. Ez egyben jelzi azt is, hogy a működő két kemence közül az egyikre csak két műhely jutott a rendel­kezésre álló tízből. A három kemence létezését egyébként a helyszínrajz is bizonyítja, így a kamarai jelentést erősíti meg. Tartalmazza a helyszínrajz az új huta­épületet a két kemencével, melyekkel a kemencék száma egyről háromra emelkedett. Az első — egykemencés — hutát azonban már Neumann korában üzemen kívül helyezték, illetve tartalékba, az esetleges felújítások ese_tére. Erre nem volt szükség az erdei hutáknál, mivel ott a nyári szüne­tekben végezték el a kemencék felújítását, amíg az üvegesek a mezőgaz­daságban dolgoztak. Ez alól csak a nagyobb huták voltak kivételek, melyek nem kizárólag az erdőirtás miatt létesültek. Neumann Bernát gyára azonban olyan tőkés vállalkozás volt, amit csak folyamatos üze­meltetéssel és állandó fejlesztéssel tehetett volna hasznot haj tóvá. Láttuk azonban, hogy az új hutaépületben lévő két kemence egyikére már csak két műhely jutott. Ebből eredt Neumann panasza, mivel ,, . . . a kemencé­ket éppúgy kellett fűteni és az üveget folyékony állapotban tartani, mint­ha a létszám teljes volna". Tudjuk korábbról, hogy a hiányt a Budapestre, illetve Stájerországba csábított munkások okozták, akiket még pandúrokkal sem sikerült visszahozatni. De ez az oka annak is, hogy a műhelyek száma — 1878-hoz képest — csak kettővel szaporodott. Látszólag ellentmondás van a kimu­tatott 1881. évi 51-es összlétszám és a kamara által jelzett 40-es szám kö­zött. Eloszlatja ezt a jelentés szövege, amely szerint: ,,A gyárban 40 mûrir kás foglalkoztatik, kik darabszám fizettetnek . . .", tehát a negyvenes lét-

Next

/
Thumbnails
Contents