Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig
fi, 6 nö és 20 gyermek. Alkalmazását tekintve van 1 igazgató, 1 könyvelő, 1 ellenőr, 1 raktárnok, 10 üvegfúvó, 4 fűtő, 2 olvasztó, 1 mintázó, 1 gépész, 4 köszörűs, 2 köszörűssegéd, 1 kocsis, 10 üvegfúvó segéd, 20 gyermek, 1 csomagoló, 6 csomagolónő, 1 zúzó, 2 gerencsér és téglavető." 10 " A gyár teljes létszáma távol áll attól a 120 főtől, amit a korábbi gyártörténetírók már 1880-ra Neumann gyárára ruháztak. Ez annak ellenére igaz, hogy a kemencék száma valóban emelkedett, bár csak az 1885ös évre, nem 1880-ra, ahogy azt a szájhagyomány állította. Mindezek ellenére sem állítható azonban, hogy a 70 fős létszám a valós állapotokat tükrözi. Nem szerepelnek ugyanis a napszámosok a felsorolásban, akiket — alkalmi munkásként — szükségképpen foglalkoztatott a gyár, de tevékenységük csak közvetve volt kapcsolatban az üveggyártással. Ilyenek voltak a fuvarosok is többek között, akikről a kamara korábbi jelentése megemlékezett. A jelentésből a továbbiakban kiderül, hogy a ,,család" elnevezés a mai értelemben vett csoportot (brigád) jelenti. Megtudjuk, hogy kikből tevődött össze egy család, míg a családok létszáma módot nyújt arra, hogy ebből a valóságban is kihasználható, illetve ki is használt termelőeszközök — kemencék — számára is következtethessünk. A termelés folyamatosságának biztosítására szükséges szakmunkások megtartása érdekében emelni kellett a fizetéseket. Első ízben tudósít a kamara a tisztviselők bérezéséről, amely szerint: ,,A tisztviselői kar évi fizetése 2800 írtra rúg, az olvasztó, mintázó, gépész, kőműves, fűtő, kocsis és raktárnok havi fizetése 25—60 frt között váltakozik. Az üvegfúvók, kik darabszámra dolgoznak, műhelyenkint, melyhez 1 fúvó, 1 fúvósegéd és két gyermek tartozik, havonként 70—85 frtot keresnek, míg a köszörűs személyzet, mely hat tagból áll, havonként 110—150 frtot keres. Betegség esetén az orvost a gyár fizeti, ezenkívül hozzájárul az iskola fenntartási költségeihez." 106 A kétezer forintot tehát a tisztviselők együttesen keresik, akár a családok is. Mivel a jelentés a raktárnokot a fizikai munkások közé sorolja, a tisztviselői kar három felé — igazgató, könyvelő, ellenőr — oszlik csak, vagyis a bérük így megegyezik az üvegfúvó-mesterek átlagkeresetével, ha a fúvók mühelykeresetéből levonjuk a segédek és a gyermekek bérét. Ez azonban meddő játék a számokkal, mivel az igazgató bére nyilván nem volt azonos az ellenőrével. A kamarai tudósítás következetlenségére mutat, hogy az alkalmazottakat váltakozó bérekkel kategorizálja. A raktárnok, a gépész, a kőműves és a kocsis fizetése előre megkötött szerződések alapján történt. Az egyösszegű bér pedig a foglalkozásuktól függően volt kevesebb vagy több. Az üvegolvasztó bére is szerződésileg volt meghatározva, ehhez képest azonban fizetése az olvasztás minőségétől, a
