Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

osztrák ipar termékeinek a nyílt határokon való beözönlése okozza, ami lassítólag hatott minden olyan hazafias kezdeményezésre, ami az idegen áru kiszorítását célozza. Vonatkoztatja ezt az állami kedvezményekre is: ,,Mert az 1881. évi XLIV. t. cz. távolról sem valósítá meg azon reményeket, a melyeket . . . hozzá csatoltak. A jelentésünk tárgyát képező három év során ugyanis egész kamarakerületünkben . . . csak két iparos vállalat és pedig: Kühne Ede mosoni gépgyára és a herendi porczellángyár részvénytársaság, ezeken kívül pedig még két mezőgazdasági szeszgyár, úgymint: Fried és Grünfeld weimpusztai és báró Todesco Ede úrkúti szeszgyára vevé igénybe a fennt idézett . . . kedvezményeket."

90 Az ajkai üveggyárról nem történik említés, ami azért érdekes, mivel a gyárban régi — közvetlen tüzelésű — technikával olvasztottak, ezért az átépített gyárra kedvezményt kaphatott volna Neumann, másrészt a kedvezménnyel enyhültek volna az adók elleni panaszai. Neumannak erről mégis le kellett mondani. A feltételül szabott regeneratív rendszer ugyanis Siemens újításával volt azonos, amitől annyira idegenkedtek az üveggyárosok. Igaz viszont, hogy a gazdagabb gyárosokat nem is az újtól való félelem, hanem inkább az üzemeltetéshez szükséges szakemberek hiánya tartotta vissza annak bevezetésétől. De hogy Neumann kis gyárának átépítése nem lett volna amúgy sem kifizetődő, az a feltaláló nyilatkozatának 3. pontjából világosan kiderül: ,,A kemenczéket jelentékenyen nagyobb termelőképességre lehet berendezni; a fűtés kevesebb figyelmet igényel és már ennélfogva is e kemenczék alkalmazása a nagyiparnál kiválóan ajánlható."

99 Az ajkai üveggyár nagyságát a korabeli statisztikákból ismerhetjük meg, ha azt a többivel összehasonlítjuk. 1884-ben 56 üveggyár volt Magyarországon, de ezek közül csak 41 működött 61 kemencével. Ebből a tulajdonképpeni Magyarországra 37 gyár esett. A működésben lévő 61 kemence közül azonban csak 13 volt regeneratív gázkemencével ellátva, a többi régi berendezésű. Széntüzelésre csak két gyár volt berendezve, a többi fát használt. Az előállított értéket 1,75 millió frt-ra becsülte a statisztika. 100 A fenti gyárak közül a szerző az alábbiakat tartottá jelentékenynek, illetve megnevezendőnek is: A gyár neve Megye Létszám Szt. Szidónia (Zay-Ugrócz) Trencsén 650 Új-Antalvölgy Nógrád 350 Feketeerdő Bihar 280 Szinobánya (Katalinhuta) Nógrád 260 Zlatnó Nógrád 200 Ferenczvölgy Máramaros 85