Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

a szakiskola felállítását minden esetben — a fenti okokra hivatkozva — elodázták. Valójában azonban írtóztak az áldozatvállalástól, ha az nem jelentett biztos és gyors hasznot számukra. A mindenáron való haszonszerzés érdekében nem riadtak vissza a törvénytelen eszközök igénybevételétől sem, kihasználva a munkások többre és jobbra vágyó hajlamát, amiről nyíltan ír a szakirodalom: „Egészen általános szokás ezért az üvegmunkások egyik gyárból a másikba való elcsalogatása, a mi az azokban meglévő vándorkedvnél fogva nem is oly nehéz."

89 Mindezt a gyakorlatból tudta Neumann Bernát is, éppen ezért kérte, hogy a csábító gyárosokat kötelezze a miniszter a visszahozatal költségeinek megtérítésére. Az okozott kár megtérítésére is kötelezte a törvény a munkásokat, akik még a szabályos felmondási idö után is kötelezhetők voltak addig dolgozni, míg tartozásukat a munkával ki nem egyenlítették. Munkáscsábítás esetében a kártérítést a csábító gyáros fizette ki a munkás helyett, aki így megmenekült a törvény elöl. Nem szabadult viszont meg gondjaitól, mivel az új munkáltatója — az érte fizetett kiváltási díjon kívül — az átköltözési előleget is a számlájára irta. Ez pedig a fizetésből való levonásokat növelte olyannyira, hogy az adósságoktól való szabadulásra csak az alkalom adta szökés kínálkozott számukra, lehetőleg külföldre: ,, . . . az ily munkások a hatóság közbejárásával csak nehezen hozhatók vissza, a miben különben nincs is nagy köszönet, vagy kötelezhetők kártérítésre. Ki van zárva teljesen a visszahozatal vagy a kártérítés lehetősége azonban akkor, ha a munkás külföldre szökik, mert mint az üveggyárosok állítják, még az osztrák hatóságok sem tesznek eleget a Magyarországból erre nézve oda intézett megkereséseknek, sőt a munkásoknak minden nehézség nélkül új munkakönyveket is állítanak ki."

90 Az idézettekből nyilvánvaló, hogy Neumann üvegesei miért választották úticélul Stájerországot, de az is, hogy nemcsak Ajkáról szöktek el az üvegcsinálók. Ezek az állapotok elkerülhetők lettek volna, ha utánpótlását a helybeliek képzésével oldotta volna meg a magyar üvegipar, ahogy ezt korábban néhány gyárunkban {Párád, Porumbák, Szálldobány) tették. A többség azonban a kevesebb áldozattal járó behozatal mellett tartott ki — amint láttuk — még a tisztviselők és a műszakiak esetében is, akárcsak Neumann Bernát Ajkán. De elősegítette ezt a behozott külföldiek magatartása is a helybeliektől való idegenkedésével: ,, . . . bár ezek már teljesen megmagyarosodtak, a kasztszellemnél fogva, a környékbeli lakossággal még máig sem olvadtak össze. A helybeliektől való idegenkedésük annyira nagy, hogy az azokból, sajnos, elég ritkán kikerülő munkásokat nem szívesen látják maguk között."

91 Azokról van itt szó, akik már Magyarországon születtek, de a kasztszellemet még nem vet-