Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

Aligha érheti vád az ajkai üveggyárost, aki éppen erre a szükségletre alapozta a mostoha körülmények közötti vállalkozását. Mostoha azért, mivel ebbéli törekvésében nem talált támogatásra a község vezetői részéről, de nem méltányolták nehéz helyzetét munkásai sem, amint ez az alábbiakból kiderül: ,,A gyár még csak 1878. évben alapíttatott. A tulajdonos azon nagy követeléseket panaszolja, melyek minden oldalról fiatal telepe irányában emeltetnek; a kézművesek, napszámosok és fuvarosok szolgalatjukat kétszeresen kívánják jutalmaztatni; az adókivető közegekkel folytonos küzdelemben van, miután azok az alig megkezdett vállalatot magas adóval lenyomják. Ez, fájdalom, nem egyes jelenség; az újonnan létesülő gyári vállalatok elé mindenütt akadályok gördíttetnek, melyek mellett az ipar Magyarországon nem fejlődhetik és fel nem virágozhatik."

75 A kereskedők és iparosok érdekeit képviselő kamarától nem volt elvárható, hogy az ajkai üveggyár kézműveseinek követelése mellett álljon ki, még ha azok jogosak voltak is. Az ajkaihoz hasonló körülményeket maguk mögött hagyó úrkúti és vétyemi üvegfúvók aligha voltak kezdeményezői a kétszeri javadalmazás követelésének, annál inkább a Csehés Morvaországból szerződtetettek, ahol már a Siemens-féle újítással a vasárnapi munkát, jórészt az éjszakait is megszüntették. Biztosra vehető ugyanis, hogy a hosszú munkaidő és a vasárnapi munka miatt kérték a több fizetést, illetve kötötték ehhez Ajkán való maradásukat. A gondot fokozta, hogy a külföldiek követelésének hatására ugyanezt követelték a hasonló munkát végző, illetve terméket előállító, de hazai üveggyárakból Ajkára került üvegesek is. Példájukat követték a helybeliekből alkalmazott fuvarosok és napszámosok, akikre — a gyárosok szerint — nagy számban van szükség a termelésnél. Ezekben a követelésekben nyilvánult meg a külföldi munkások felvilágosító szerepe, ami nem volt egyedi eset a magyar üvegiparban. Az adókivető közegek elleni panasz általános volt a többi ipar részéről is, ez pedig egybe esett a kamarának az ipartörvény módosítását, az adótörvények javítását és a kisebb királyi haszonélvezetek beszüntetését sürgető követelésével. Ez volt az a terület, ahol Neumann saját érdekei az állam érdekeivel szükségképpen ütköztek. De nehezményezte az üvegipar azt is, hogy a kormány nem méltányolta azon kívánságukat, hogy a vasutakat a gyártelepekig az állam építse ki. De hogy éppen ezzel sikerült a vállalkozókat a vasút és a bányák kínálta új lehetőségek felé irányítani, éppen az ajkai üveggyár létesítése a bizonyíték, mintegy jelezve azt az „útszakaszt", ahol az egyéni és a közérdek útjai párhuzamosakká válnak. Láttuk azonban, hogy az erdei huták tulajdonosai — a fatüzelésű dunántúliak is — az újjal járó kockázat helyett inkább hutáikat szüntet-