Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

A szén kulcsszerepet töltött be egyéb ipari vállalkozások kezdeményezésében is. Ezek közül a legjelentősebb Klein Márkus vállalkozása volt, akit a vasút és a szén csábított Ajkára. Ö volt az első, aki, mint ,,a Bakony első mészégetője", a hetvenes években mészégetőjét szintén Csingervölgyben állította üzembe, fa helyett szénnel égetve a meszet. A XIX. századi Ajka iparának egy, eddig csak a szájhagyományból ismert úttörőjét így mutatja be a krónikás: ,,Miután 1872. évben a magyar nyugati vasút létesíttetett, Klein Márkus a vasútállomással bíró Ajka veszprémmegyei községbe telepedett le, ahol egy nagyobbszabású mészégetőt létesített; a meszet már tömören felépített kemencékben, gyárilag égettette és évi 3—400 vasúti kocsirakomány meszet produkált. Miután az általa gyártott rendkívül szapora tulajdonságú ajkai mész iránt mindinkább nagyobb kereslet mutatkozott, Klein Márkus ezen mészgyárat 1885. évben megnagyobbította és társul maga mellé vette fiát, Klein Sándort, a céget pedig Klein Márkus és Fia cégre változtatta. Klein Sándor, aki a jelenlegi cég legidősebb tagja, — külföldön szerzett bö tapasztalatainak és szaktudásának érvényesítése mellett a mészgyártást modernebb mederbe terelte és a forgalmat rövid idő alatt olyannyira emelte, hogy az évi mésztermelés már az első évtől kezdve évi 5—600 teljes vasúti kocsirakományt tett ki."

JÖ A Márkus cégen kívül ugyanakkor Pick Henriknek is volt mészégető telepe Ajkán. Ezt a két vállalatot említi meg a soproni kamara 1883—85. évi jelentése is, mint Veszprém megyeieket. A Klein Márkus és Fiai cég évi 2 millió, Pick Henrik évi 1 millió métermázsa meszet égetett. Az már természetesnek tűnik, hogy az ajkai bánya sem maradt el a lehetőségek kihasználásában. Ugyanezen jelentés szerint a ,,Bécsi szénipari társulat ajkai telepe" évi 600 000 db téglát gyártott. Ez pedig megkérdőjelezi azt az elképzelést is, miszerint 1910-ben létesült volna az első téglagyár Ajkán. De cáfolja ezt Varga Gyula 1907-ben kiadott helységnévtára is, amely szerint Ajkának már „téglagyára van". A szén mint tüzelőanyag nemcsak Ajkán és környékén, de a megyében, söt annak határain tűi is elősegítette az ipari fejlődést, elősegítve így az ország iparának gyarapodását.