Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

Az ajkai üveggyár 1893-ban készült helyszínrajza Az át nem épített objektumok csoportjába sorolható ezek szerint a B jelű, nyugati sarokban lévő emeletes munkáslakás, az S jelű sütőkemencék és a V jelű verem a T jelű kutakkal együtt. Kivétel nélkül régiek a fából készült építmények, ahova a Q jelű szalmaraktáron kívül az R jelű fabódék, az U jelű három árnyékszék és a Z jelzésű kapu sorolható. Réginek tekintendők az X-szel jelzett kertek is. Az ugyancsak régi — de átépített — téglaépítmények csoportjába tartozik az A jelű kezelőségi épületek mellett a C jelű földszintes munkáslakás, a D jelű, a kapuval szembeni régi hutaépület, az I jelű raktárépületek, valamint a másik, D-vel jelzett hutaépület is, amelyen nevezetes átalakításokat hajtottak végre az új regeneratív olvasztókemencék építése során. A Kossuch cég által teljesen újonnan épített létesítmények csoportjába tartozik a két egymás melletti B jelű emeletes munkáslakás, részben a D jelű új hutaépület, az E-vel jelzett két új regeneratív olvasztókemence, az F jelű kémény, a G jelű gépház, a H jelű köszörülőműhely, a K jelű kézi raktár, az L jelű istálló és lakás, az M jelű gázfejlesztők, az N jelű csomagolóterem, az O.jelű ömlesztőfazék-verő műhely, valamint a két P-vel jelzett olvasztók keverőkamrája és az anyagrakár.