Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

kisajátították, és diktálták nemcsak az üvegárakat, de a nyersanyagokét is. Az események hatását — az osztrákokkal való közvetlen szomszédság miatt — a Dunántúl érezte meg, itt volt a legélesebb a verseny. Mindezen események egymásra hatásával értékeli a korabeli válságát az üvegiparnak a későbbi szakirodalom is: ,,A viszonyokban beállott ezen változás végzetessé vált némely üveghutánkra, úgy, hogy azok közül több, különösen az ország Duna jobbparti részeiben, kénytelen volt üzemét beszüntetni."

44 A korabeli hivatalos jelentés a magyar üvegipar 1860—1875 közötti állapotát elemezve, 20 üveggyár megszűnéséről beszél, amely korábban 500.000 forintnyi értéket állított elő. Ugyanennyit tett ki a gyártás részleges szüneteltetése is. A gyártás, mely a legjobb években 2,5 millió forintot tett ki, a bruttó érték tekintetében a felére apadt. A jelentés a 20 közé számítja az 1860 előtt megszűnt dunántúli üveghutákat is.

40 A megszűnt huták számáról és helyéről csak hiányos adatok vannak, ami az elnyomó politika egyenes következménye. A magyar iparosok ez ellen úgy védekeztek, hogy az udvar által kibocsátott kérdőíveket nem a tényleges állapotnak megfelelően töltötték ki, félve az újabb adóemeléGerlisch térképe 1797-böI az üveghuták íeltüntetésével