Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

az üveghuta igazgatója is. Már ez is elegendő bizonyíték arra, hogy Neumann Bernát fizetett alkalmazottja volt a bankároknak, nem az üveggyár tulajdonosa, ami később is beigazolódik. Az üveggyárat — az erdei huták hagyományaitól eltérően — nem adták bérbe a Neumannoknak, hanem saját kezelésükben üzemeltették. A bérbeadással ugyanis le kellett volna mondani arról a többlethaszonról, ami a bérleti díj és bevétel különbségéből adódott. Ugyanezen okból törekedett a bérlet megszerzésére Neumann Bernát is, mivel akkor csak a kikötött bérleti díjat kellett volna fizetni gazdáinak, a gyár által hozott haszonból. Ez derül ki Todesco Edének Henric Politzerhez — a nagyvázsonyi uradalom ügyvivőjéhez — írott leveléből, amelyben panaszolja a báró, hogy Neumann tárgyalni akar vele a bérlet ügyében, de eddig — ígérete ellenére — nem kereste fel őt Bécsben. Todesco szerint azonban amúgy sem lenne képes Neumann az évi 8 ezer forint bérleti díj megfizetésére. Kéri végül az ügyvivőt, hogy Neumann Bernát tevékenységét korlátozza az üveghutára.

9 Alig vitatható, hogy Todesconak ez az intézkedése befolyással volt a jószágkormányzónak szerződtetett Neumann Bernát további magatartására is, mivel ebben nemcsak jogkörének szűkítését, de méltóságának megsértését is látta. A fennmaradt iratokban viszont nincs olyan, amely Todesco és Neumann Bernát közvetlen kapcsolatára utalna. Az ügyvivőn keresztül történő érintkezés volt az összekötő kapocs a nagyvázsonyi uradalom és a Bécsben élő tulajdonosok között. Amíg Politzer ügyvivő az egész uradalmat irányította, addig Neumann Bernát — mint Politzer alárendeltje — az úrkúti gazdaságot, benne az üveggyárat is. Az iratokon több Neumann aláírással is találkozunk, ami arra utal, hogy a vezető állásokat ők töltötték be az úrkúti gazdaságban. Az üveghutát például Jos. Neumannn vezette, aki mint „Fabrikleiter" írta alá Ürkútról küldött jelentését a Nagyvázsonyban székelő Bernát Neumann Glasfabrikant címére, melyben többek között ez is olvasható: „ . . . a bakok készen állanak, május 12-én meg lehet kezdeni a munkát a hutában.""

10 Az 1863 áprilisában kelt levélből következtetve megállapítható- az is, hogy a huta felépítésére közel másfél évre volt szükség, ha figyelembe vesszük, hogy Neumann Bernátot 1862. január 1-től alkalmazták mint jószágkormányzót Ürkúton. A hutamester Neumann Józsefen kívül Anton Neumann mint inspector Szerepel az aláírók között a gazdasági iratokon. 1864-ig azonban eltűnnek a Neumannok aláírásai Bernátéval együtt, bár az ő nevére később is érkeznek levelek Nagyvázsonyba címezve. Az aláírások elmaradására egyetlen magyarázat képzelhető el: az 1863. július 1-től 30-ig tartó revízió elrendelése, amely kiterjedt az egész úrkúti gazdaságra, beleértve az üveghutát is. Abból a tényből következtetve, hogy a leltárívek aláírói között „B. Neumann Güterdirector" neve