Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

ok, hogy nem kapta meg a huta bérletét. Mindezt más megvilágításban látjuk akkor, ha azt a Neumann életében bekövetkező eseményekkel öszszefüggésben vizsgáljuk. Neumann Bernát 1863. október 27-én házasságot kötött Bishitz Salamon dunaföldvári kereskedő leányával, Rózával. Ez az esemény azonban önmagában nem indokolja az Ürkútról való távozást, mivel Neumann nem Dunaföldvárra tette át működése színhelyét. Az esketési anyakönyvbe ugyanis pápai földbérlőként jegyezték be, ami a Pápán való letelepedését is jelzi. Az esküvő és az ajkai gyáralapítás közötti tevékenységről ez ideig semmi bizonyosat nem tudunk. A családi hagyomány szerint Neumann Bernát a 15 év alatt több vállalkozásba is kezdett: közülük az ajkai gyár megalapítása volt a legjelentősebb. Következésképpen megállapítható tehát, hogy Neumann egy olyan házasság kedvéért hagyta ott Todescoékat Ürkúton, amely az önálló egzisztencia megteremtését is lehetővé tette számára. A család a hetvenes években Pápáról Székesfehérvárra költözött. Ez a magyarázat arra is, hogy ajkai gyárát székesfehérvári lakosként jegyeztette be a veszprémi cégbíróságon. Tartós fehérvári illetőségét jelzi az is, hogy itt adta férjhez idősebbik leányát, Emmit, Klein Zsigmond monoki kereskedőhöz, amit 1888. november 18-án jegyeztek be a székesfehérvári izraelita házassági anyakönyvbe. Neumann Bernát családi kapcsolataira — a dédunoka emlékein kívül — utalnak a leánya említett esküvőjére készült K. E. (Klein Emmi) monogramos üvegtárgyak is. Egy másik kapcsolat a magyar pamutipar megalapítójához kötötte a családot. Posner Károly Lajos fia ugyanis Neumann Bernát feleségének egyik húgát, Bishitz Ellát vette feleségül. Ezt az eseményt a P. E. (Posner Ella) monogramos üvegtárgyak bizonyítják. Vannak azonban a kapcsolatra utaló Posner védjeggyel díszített üvegedények is, melyek Posner rangjára — lovag és nemes — is utalnak. Az, hogy Neumannak miért is kellett végül eladnia az ajkai üveggyárat, a gyár korszerűtlenségével indokolható. Mégis helyt kell adni a dédunoka véleményének is, aki szerint a dédapa nem tudta következetesen végrehajtani elgondolásait. Abban azonban következetes volt, amikor gyárát a legmegbízhatóbb és legnevesebb üveges cégnek adta el. A gyár eladása után a család Budapestre költözött, ahol az Anker közben laktak. Itteni tevékenységéről nincsenek adatok. Budapesti lakosként mondott le ajkai gyárának jogairól 1892-ben. Itt is halt meg 1919-ben.