Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

rés tette lehetővé számomra a helyes és helytelen adatok különválasztását a további kutatás folyamán, amiben támaszom volt a szakirodalom. Nyitott kérdés maradt viszont az alapító Neumann Bernát szerepe Ûrkúton, illetve az Ajkára áttelepült üvegesekkel való kapcsolatának kiderítése, ami a közel százéves hagyományokat hitelessé tehette. Ez késztetett arra, hogy az ajkai üveggyár keletkezésének felderítését az elődjének tartott úrkúti üveggyár tulajdonjogi viszonyainak kutatásával kezdjem. Az érdekeltek, valamint a helytörténeti lexikon által is elfogadott szájhagyománnyal szemben azonban elengedhetetlenné vált, hogy a valóságos helyzetet igazoló dokumentumokból — rendhagyó módon — a szokásosnál többet idézzek. Ezzel egyidejűleg igazolni szeretném, hogy az ajkai üveggyár nemcsak az úrkúti utóda, hanem a hajdani Dunántúl üvegiparáé is, amellyel Veszprém vármegye — a másfél évszázad alatt létezett üveghutáival — az ország első ipari megyéihez tartozott. Az öszszefüggések érzékeltetése miatt foglalkozom az alapítás korának ipari helyzetével is, mivel csak ez a mód kínálkozik az alapító vállalkozásának kockázatos voltát bizonyítani. Fontos ez azért is, hogy a gyáralapító Neumann Bernát érdemeit ne homályosíthassa el a későbbi tulajdonos ,,Kossuch János" cég mítosza. Tanulmányom az immár második évszázadába lépett üveggyár első 13 évéről szól csak, amíg a gyár az alapító birtokában volt. De ez is módot nyújt arra, hogy a világ egyik legrégibb és talán legcsodálatosabb mesterségének űzőiről szólhassak, akiknek kedvéért — bevallom — kezembe vettem a tollat. Legyen ez mentségemre is, ha tetteik megítélésében érzelmileg is érdekeltnek, elkötelezettnek kell tekinteni magamat a történet során, amire egyébként a gyárban eltöltött negyven év is kötelez. Érzem azonban, hogy mégis nekik maradtam adósuk, aminek törlesztésére már csak a történet esetleges folytatása adhat lehetőséget. Nem törekedhettem a teljességre, már csak a hiányos adatok miatt sem. A gyár szerepét és helyét a magyar üvegiparban igyekeztem az egészhez képest vizsgálni, illetve a korabeli hasonló üveggyárak tevékenységével összehasonlítani. Fő törekvésem azonban csupán annyi volt, hogy a gyár keletkezését a romantika homályából kibontva a valóság megvilágításába helyezzem, hogy így a gyár alapítójának is emléket állíthassak. A kutatást az Ajkai városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya megbízásából végeztem, amit nagy megtiszteltetésnek vettem, magamra vállalva azonban az esetleges kudarc kockázatát is. Ez a bizalom volt az az erő, ami a kezdeti nehézségeken átsegített. Ezúton mondok köszönetet mindazon intézmények vezetőinek és mun-