Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

155. VemL áll. biz. i. 381/1848. sz. 156. Uo. áll. biz. jkv. 381/1848. sz. 157. A megye általunk ismert első, s a türelmi adózás alapjául szolgáló 1752. évi öszszeírásban (Uo. közgy. i, 1752. nov. 20-i közgy. rendezetlen) a felső járásban 29, a középsőben 26, az alsóban 14, összesen 69 családfőt jegyeznek fel. Közülük három neve mellett jegyzik meg, hogy időközben elköltözött. A legtöbb család Pápán lakik (18), Palotán és Rédén 3—3, Csetényben, Csernyén, Dudaron, Nagyszöllősön és Sikátorban 2—2, a többi név szerint is megjelölt 25 településen csak egy család, ül. személy él. Két szabót, egy üvegest kivéve mindnyájan pálinkafőzéssel foglalkoznak. Hitközség először a megyében Pápán, 1749ben alakul meg. (Magyar zsidó lexikon. Szerk.: Újvári Péter. Bp. 1929. 682.) Az első írott emlék a Veszprémben lakó zsidókról 1723-ból maradt ránk. Az 1735. évi országos zsidó összeírás három családot — 16 föt — említ. Két' család nyersbőr kereskedéssel tartja fenn magát. Az 1770. összeírásban már 13 veszprémi család szerepel. Hitközségük történetírójuk szerint 1750 körül jön létre, amely teljesen valószínűtlen, mivel 1752-ben az összeírás veszprémi zsidót nem említ. (Kun Lajos: A veszprémi zsidóság múltja és jelene. Karcag, 1932. 11—25.) Palotán az első hivatalos kimutatást 1746ból ismerjük. Ebben 7 családot írnak össze. A század végére, a következő század elejére számuk 15—20 körül lehetett a város mofiográfusa szerint. (Szí/ Rezső: Várpalota. Fejezetek a város történetéből. Bp. 1960. 170, 184.) A helytörténész azt feltételezi, hogy Palotán már a zsidók a XVII. század végén megjelentek, tényleges letelepedésük azonban 1740-ben történt. (Singer Ábrahám: Palota város történetéből. A várpalotai izraelita hitközség története. I. Bp. 1921. 94.) Veszprém megyében 1752-ben kb. 350, a XIX. század elején 3720, 1847-ben 9169 zsidó él. (A második adatot közli Magda Pál: Magyarországnak és a' határ őrző katonaság vidékinek legújabb statistikai és geographiai leírása. Pest, 1819. 314., az 1847. évi adat VemL közgy. i. 94/1848. sz.) Számuk tehát egy évszázad leforgása alatt — a természetes szaporodás, de főként a migráció és bevándorlás következtében — huszonhatszorosára nőtt. 1847-ben a megye öt legnépesebb hitközsége: Pápa 2947, Veszprém 862, Palota 747, Devecser 470, Kerékteleki 398 zsidó lakossal. Ezek után 13 olyan helység következik, amelyben a lélekszámuk 100—200 között ingadozik. Legtöbb helyen azonban csak 1—5 család él, többségükoen kiskereskedők, boltosok, kocsmabérlők, mészárosok, pálinkafőzök. Jelentősebb iparos réteggel csak a mezővárosokban, elsősorban Pápán találkozunk. A megye első gyáralapítói a leggazdagabb pápai zsidók közül kerülnek ki. A megyében élő zsidóság pénzügyletei révén a parasztsággal állandó kontaktusban van, így természetehogy gazdasági-pénzügyi válsághelyzetben a közhangulat ellenük fordul. 158. VemL közgy. í. 958/1836. közgy. jkv. 159. Száraz György: Egy előítélet nyomában. (Gyorsuló idő) Bp. 1976. 106, 119, 128. 160. Uo. 128 -129. 161. Lőw Lipót: A Magyar Zsinagóga. Pápa, 1847. 162. Száraz: i. m. 126—127. 163. VemL közgy. i. 2027/1848. sz. Az ellenszenvről szóló jelentés Uo. 556/1848. sz. 164. Ajkán 6, Bódén 1, Borszörcsökön 2, Devecserben 10, Dobán 1, Gyepesen 1, Lőrintén 1, Noszlopon 11, Rendeken 1, Somlóvásárhelyen 1, Városlődön 1 zsidó nemzetőrt írnak össze. Uo. áll. biz. i. 556/1848. sz. A devecseri járás izraelitáinak összeírása. 165. Uo. 372/1848. A zsidó hitközség március 26-án kelt folyamodványa is itt található. 166. Uo. A pápai ker. vál. jkv. III. 26-i ülés, 4. p. 167. Kun Lajos: i. m. 56—57. 168. VemL áll. biz. jkv. 20/1848. sz. 169. Uo. áll. biz. í. 372/1848. sz. 170. Uo. 171. Lőw Lipót pápai rabbi április 9-én délután 5 órakor a zsinagógában szólítja fel híveit a követendő magatartásra: az üldözések alatt hittestvéreiket be ne fogadják, ünnepnapokon a csoportosulástól tartózkodjanak és minden fényűzésről mondjanak le. A „netaláni gúnyolódásokra és csúfolásukra, miket a zsidó ellen e napokban nem ritkán hallani, csak egyetlen egy szóval ne feleljenek, hanem inkább béketűréssel vonakodjanak vissza azon vigasztalással, hogy sokkal jobb méltatlanságot szenvedni mint elkövetni." Uo. Lőw jelentése a határozat végrehajtásáról április 9-én. 172. Uo. A pápai ker. vál. jkv. április 8-i ülés, 21. p. 173. Uo. 22. p. 174. Számuk növekedéséljen az is szerepet játszott, hogy március utolsó hetében a szokásos hetivásár mellett országos vásárt is tartottak. Uo. március 28-i ülés, 3. p. 175. Uo. április 29-i ülés, 9. p. 176. Uo. április 13-i ülés, 24. p. 177. A választmány tagjai: Szakonyi Lajos járási főszolgabíró, Zsika József uradalmi ügyviselő és Willax Antal városbíró. 178. VemL áll. biz. i. 372/1848. sz. A pápai ker. vál. jkv. április 15-i ülés, 29. p.