Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak
Az apátságnak kisebb birtokai vannak Heves, Nógrád, Pozsony és Hont megyékben. Legjelentősebb a Fejér megyei előszállást uradalom, amely a XIX. század második felében közel 40 ezer holdat tesz ki. Az úrbéres állomány itt mindössze 60 telket jelent, a többi allodiális föld. Zirci apátság, Gazd. levéltár Az előszállási uradalom leírása, é. n. 121. Uo. Zirci apátság, Arch. vet. Káptalan iratai. C 2772, C 2782, C 2791, C 2794, C 2795. A nagykáptalan jún. 16-i határozatai: C 2772. 122. Uo. C 2797, C 2880. 123. Uo. Az úrbéres népesség rétegeződését mutató táblázat: sorszám község neve 2/8 telkes családfők 3/8 telkes családfők 4/8 telkes családfők 6/8 tekes családfők 8/8 telkes családfők összesen iP, Zirc 40 40 2. Olaszfalu 51 34 85 3. Sóly 28 2 30 4. Koppány 6 28 34 5. Nagytevel 33 33 összesen: 6 140 74 2 222 . Az apátsági összeírásokból két helyen átlagértéket tudunk csak kiszámítani: eszerint Polányban 87 6/8 telkes német és 29 3/8 telkes magyar gazdát vehetünk figyelembe. Tósokberénden átlagban 44 3/8 telkes parasztot találunk. A szóródás egyik helységben sem lehet jelentős. 124. VemL közgy. i. 94/1848. sz. 125. DRL Főtanodai tanács jkv. 27/1848. sz. A tanulók később, az egyesülés után külön nemzetőrosztályt képeznek. Fegyverük nincsen. Műkedvelő előadások díjaiból szeretnének venni. Hazánk 1848. 214. sz. 858. 126. Hazánk 1848. 191. sz. 763. 127. Hadtörténeti Levéltár Nyomtatványtár 1848. 52/34. sz. 128. Hazánk 1848. 194. sz. 776. 129. DRL Nyomdai Szedők Könyve, 1848. III. 26. 130. VemL kisgy. jkv. 747/1848, sz. 131. Uo. áll. biz. jkv. 556/1848. sz. 132. Uo. 515/1848. sz. 133. Uo. áll. biz. i. 556/1848. sz. 134. Uo. áll. biz. jkv. 1190/1848. sz. 135. Uo. áll. biz. i. 556/1848. sz. 136. Uo. A lovas nemzetőrség összeírása. 137. Uo. Szentgálon 409 gyalogos és 47 lovas szolgálatra kötelezhető nemzetőrt írnak össze. Anyagi helyzetükről Cseresnyés István járási főszolgabíró tesz jelentést. 138. Uo. Megyei összesítő táblázat. 139. Uo. 140. Uo. Cseresnyés István járási főszolgabíró jelentése május 14-én. 141. Uo. 142. Uo. 143. Uo. Szakonyi Lajos pápai járási főszolgabíró jelentése május 14-én. 144. Uo. Huszár Pongrác veszprémi járási szolgabíró jelentése május 20-án. Más helyről tudjuk, hogy Balatonfőkajáron a szolgabíró szava „pusztába kiáltott" szó maradt. Hazánk 1848. 202. sz. 810. 145. Uo. A veszprémi alsó vagy mezöföldi járás — Lajoskomárom kivételével — tiszta magyar lakta helységekből áll és a lakosság kétharmada protestáns. 146. Uo. Pápa város nemzetőrségének öszszeírása. 147. Magyar: Devecser, Kisbogdány, Nagybogdány, Noszlop; német: Ajkarendek, Kislőd, Városlöd, Oroszi; német-magyar: Kolontár, Magyarpolány, Tósokberénd. 148. Römer: i. m. 17—18. 149. A népnevelés ügye Veszprém megyében — az ország más megyéihez hasonlóan — már a harmincas évek elejére társadalmi üggyé válik, az iskolák rendszeres felmérése azonban csak az évtized végétől történik. VemL Veszprém vármegye népnevelési választmánya i. 2193/1838. sz. 150. Römer: i. m. 18. 151. Adásztevel, Dáka, Dereske, Homokbödöge, Kéttornyúlak, Kup, Nóráp, Noszlop, Nyárád, Salamon, Tapolcafő, Ugod. 152. Kovácsiban a magyarság aránya egy kicsit magasabb a németekénél, a többi helység tiszta német. 153. VemL áll. biz. í. 385/1848. sz. 154. A szolgabíró eljárását írásban nem jelenti.