Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

állandó bizottmány már másnap, november 28-án kinevezi a sajtótör­vényszék tagjait és gondoskodik egy cáfoló cikk megírásáról és ugyan­azon hírlapban történő közzétételéről. 771 Még jóformán el sem kezdődik a hivatalos eljárás, amikor Hénes Imre csajági nemzetőr főhadnagy jelenti Fodor László járási szolgabírónak, hogy Halom és Kóczán „hivatalos kö­telességekről megfeledkezve, a gyanúsításokra úgyis igen hajlandó köz­népet a munkások újságának elmagyarázgatásával bujtogatják, s ezáltal a lázongás csíráját észrevehetöleg hintegetik". Kóczán a vasárnapi pré­dikációkat is agitációra használja fel, hirdetve, hogy: „Addig nem lesz valóságos boldogság míg nemes és birtokos lesz." 772 Mintha csak Tán­csicsnak a Munkások Újsága indulásakor a forradalom kitörésének okait magyarázó sorait ismételné: „Jól figyelmezzenek kendtek e' néhány szó­ra: nincs többé úr és paraszt, nincs robot, nem botozzák többé az embert; mindnyájan egyenlő jogú polgárok, testvérek vagyunk.""' Fodor László december 12-én tiszti jelentését azzal a hivatalos figyelmeztetéssel adja be, hogy „a lázadásnak a Mezőföldön elterjedt szikrája meggyújtását egyenesen a két érdekelt egyénnek kell tulajdonítani"." 4 Kóczán Béla elleni legfőbb vád, hogy az általa rendezett gyülekezet­ben, „ott, hol az egyetértést s a testvéri szeretetet" hirdetni kötelessége lett volna, az „egyenetlenség magvait hinteni, s polgárokat polgárok ellen ingerelni törekedett, sőt a szelídség isteni igéjének magyarázatára rendeltetett szószékből hallgatóit ... a legelvetemültebb lelküeket is borzadással eltöltő galíciai események, s a volt jobbágyok 300 éves rab­szolgaságának felemlegetésével minthogy hasonló cselekedetekre lází­totta, továbbá egyéb egyházi foglalatosságai alkalmával is . . . minden alkalmat megragadott, s felhasznált, hogy e honnak összeolvadni készülő polgárait egymástól eltávolítva kölcsönösen gyűlöletre ingerelje". Míg Kóczánra a parasztfelkelésre lázítás vádja hullott, addig Halom Ádámot az államellenes izgatás vádja illeti: ,, . . . hírlapok magyaráza­tának színe alatt összegyűjtött népet az álladalom alapját tevő polgári törvényes függésnek megtagadására bujtogatta, s ezen kárhozatos tannak csíráit a vezérlete alá bízott ifjú nemzedék szívébe is beoltani igyeke­zett." 770 Az állandó bizottmány a „közbéke ellen izgatók" fenyítő perében azon­nali ítélethozatalról, valamint Kóczán iratainak lefoglalásáról intézke­dik. 771 ' A császári csapatok bevonulásáig azonban mindössze annyi tör­ténik, hogy Fodor László bíróilag lefoglalja Kóczán 9 lázító tartalmú ira­tát, ugyanakkor az OHB 463/1848. számú rendeletében felfüggeszti az ellene indított sajtópert. 7 77 Letartóztatásukat a megyehatóság azzal indo­kolja, hogy „elkövetett botránkoztató tetteik által nemcsak az olyany­nyira kívánatos összeolvadásnak rossz lelkű akadályozói, hanem a volt

Next

/
Thumbnails
Contents