Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak
lyezni. 724 A pannonhalmi főapátság varsányi uradalmában 1848 őszén és telén az erdőhasználat kérdésében két érdek ütközik össze: az uradalom és a község érdeke. A megye a község védelmében jár el. December 8-án az erdészeti vizsgálat az uradalom erdeinek nagyfokú pusztítását és az erdőgazdálkodás teljes elhanyagoltságát regisztrálja. A gyimóti határ mentében fekvő cseres-tölgyest, amelyet a község szeretne megkaparintani marhalegelőnek, kiöregedettnek, sarjasztásra alkalmatlannak ítélik; a mellette lévő 10—35 évvel azelőtti vágás fái ,,mind marharágottak, és rongáltak, a szó teljes értelmében satnyák". A sikárori határ mentén elhelyezkedő 40—45 éves vágásból nevelt erdő is oly „szánandó állapotban lenni ismertetett, hogy több évek lefolytáig sem eshet fejsze alá gyengesége miatt, az illetők nagy kárára. Minek ismét csak a legnagyobb hanyagság az oka". 725 A pusztítás mértékére mi sem jellemzőbb, hogy az 1848-at megelőző években az uradalom 800 holdnyi „izmos erdőt" változtatott át szántófölddé, miután a kitermelt faanyagot értékesítette. 726 A határ szélében fennmaradt szálas erdőn 1848. október 30-án és december 1-én árverés útján akar túladni, aminek hírét a lakosok fölháborodással fogadják, mivel tüzelőjüket és a lelkésznek, tanítónak járó ölfát más határban szándékozik velük vágatni. 727 Október közepétől már mindenféle szolgálatot megtagadnak, s maguk látnak hozzá az árverésre kijelölt cseres levágásához: ,,. . . a varsányi polgártársak nem átallották a főapátságnak az irtások, sőt mi több, feles krumpli földektőli járandóságát megtagadni; kik a pagony leetetése által az erdőmívelést gondolják előmozdítani, és szinte ezt a célt vélik elérhetni, midőn a fát lopásképpen mintegy három hónap óta hordják, és így vagy 100 pengő forintra terjedő kárt okoztak, az őket rendre intőket pedig — kiknek névjegyzékük ívekre terjed — agyonveréssel szíveskednek üdvözölni." Nemcsak a pálinkaés bormérést bitorolják, de megtagadják az öreg sertések után járó fél, a kisebbek után fizetendő egynegyed pozsonyi mérő makkbért is. 728 Az október 30-i és december 1-i faárverésen megjelenő vásárlókat egytől egyig elzavarják. 729 A lakosok cselekedetét a megyei bizottmány helyteleníti, ugyanakkor az uradalom erdejét — mivel annak épségben tartására kellő gondot nem fordít — zár alá veteti. 730 Ányos Mórt zárgondnoki hivatalába 1849. január 29-én Molnár Albert szolgabíró vezeti be. 731 Mersics Miklós, az apátság ügyvédje ekkor a megyei végzést alaptalannak és törvénytelennek nyilvánítva óvást emel, de sem ekkori, 732 sem későbbi kérését nem tekintik indokoltnak. 733 A csajági volt jobbágyok 1848 telén faizási sérelmeik miatt panaszkodnak. A parasztság és közbirtokosság a vitás kérdéseket az „igazság és méltányosság" alapján szeretné megoldani. 734 A két lázító, Halom Adám tanító és Kóczán Béla segédlelkész propagandamunkájának ered-
