Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

járási biztosuk, Bóday Elek azzal fenyegetőzik, hogy pinceajtajaik feltörésével is, de beszedi a járandóságát. Rosos Antal első alispán a „kellemetlen következések" megakadályozására egyetlen lépést sem tesz.

713 A zirci apátság sólyi szőlőhegyen szeretné a szőlődézsmát beszedni, de a birtokosok a beszolgáltatást kereken megtagadják.

714 A veszprémi káptalannak a kisberényi (almádi) szőlőhegyét bíró szentkirályszabadjai és vörösberényi lakosokkal gyűlik meg a baja 1848 őszén. A többségükben nemesekből álló birtokosok a termés után fizetni szokott tizedet megtagadják.

715 A káptalan követelései pénzben történő behajtatására kéri a megyei bizottmányt, de az magánjogi természetűnek ítéli kérelmét, s a kérdés bírósági elintézését látja célszerűnek.

716 A parasztság mozgalmai a Jelacic feletti győzelem kivívását követően — miután a képviselőház a paraszti osztályköveteléseknek nem tesz eleget — újra megélénkülnek. A kormány attól félve, hogy a liberális nemesség a feudális maradványok felszámolása esetén eltávolodik a forradalom ügyétől, szintén nem támogatta a paraszti követeléseket. A legnagyobb méretű parasztmozgalom október—november folyamán Békés, Csanád, Pest megyében és a Dunántúlon bontakozott ki. Veszprém megyében — az őszi időszaknak megfelelően — a kocsmáltatási jog, faizási haszonvétel megsértésével, a papi járandóság megtagadásával és az elöljárók elleni nyílt fellépéssel találkozunk. A tihanyi apátsághoz tartozó tósoki helységben az év novemberében tagadják meg az elöljárók a kocsma bérleti díjának kifizetését. A járási szolgabíró az uradalmat jogai élvezetébe minden nehézség nélkül visszahelyezi.

717 Gyüszü István 64 éves szilasbalhási lakost december 29-én tilos bormérésen érik és befogatják a megye emberei.

718 Tótvázsonyban a felszabadított jobbágy és zsellér lakosok november elején és közepén megkezdik, egész télen át pusztítják a közbirtokosság zár alá vett erdeit,

1

^ egészen addig, amíg a következő év februárjában a vármegye hatósága utólagos jóváhagyása mellett az alkalmasnak tartott zárgondnokot ki nem nevezik.

720 Kolossváry József 1848 december végén panaszolja, hogy a rátóti lakosok a veszprémi káptalan erdejét pusztítják.

721 A kár megtérítésére közel fél év múlva kerül sor.

722 Boda László, a veszprémi püspökség ügyvédje az ajkai és kislődi lakosokat jelenti fel az uradalmi erdők rombolása, a vágások etetése miatt. Mlinarik László szolgabíró 1849. február 21-én utasítja csak az elöljárókat a pusztítások azonnali beszüntetésére, s nyomatékosításul megkezdi az addig okozott károk felmérését és megtéríttetését.

723 Novemberben a tihanyi apátságot akadályozzák meg a tósoki lakosok faárverezési jogában. Az uradalmat végül Saáry László szolgabíró kénytelen tulajdonosi jogaiba visszahe-