Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

gásban adja ki, de az a régi szokásra hivatkozva elutasítja őket. Erre öntudatosan kijelentik: ,, . . . mi pedig ezen régi szokásban megállani képesek nem vagyunk".

361 Irtásföldjeiket eredetileg örökös szerződés alapján használják. 1811-ben azonban az apátság elveszi tőlük, s hat évre szóló új szerződést kényszerít rájuk, amelyekben az előzőknél jóval súlyosabb feltételeket szab. Most ezen terheiken is könnyíteni szeretnének. A bizottmány arról értesíti őket, hogy sérelmüket törvényszék előtt tárgyalhatják.

562 Kedvezőbb választ az igazságügyminisztertől sem kapnak.

56

* Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy cenzuális földjeiktől járó robotot megtagadják majd,

364 s közöttük az ,,egész vidékre veszedelmes" lázító akad.

565 Több tési, magát censuálisnak, földbéresnek nevező lakos 1848 májusában azt kéri az igazságügyminisztertől, hogy Vurum József fehérvári püspökkel kötött szerződésüket érvénytelenítse s őket a többi úrbéressel tegye egyenlővé.

566 Hunkár Mihály szolgabíró kimutatja, hogy a kérdéses földbirtokosok majorsági, allodiális jogi státusszal rendelkeznek, s Deák június 27-én kelt rendeletében már szolgálataik teljesítésére kötelezte őket.

567 A censualistákat a szolgabíró újra engedelmességre szólítja fel,

568 miután július végén és augusztus elején a munkát megtagadják és a püspöki jószágkormányzó a megye segítségét kéri.

069 A nagyvázsonyi uradalomhoz tartozó Ürkút németajkú lakosai május közepén az alispánt arra kérik, hogy „méltóztasson" őket is ,,a magyar nemzet szabadságába részesültetni, hogy mi is mondhassuk: mi polgárok lévén vérünkig királyunkat és a hazát oltalmazni és védeni meg nem szűnünk — készek is vagyunk —, csak részt vehessünk a szabadságban".

370 A szabadság fogalmán természetesen az úrbéresekhez hasonló helyzet megteremtését értették. Az árendásként keletkezett község, amely járandóságait a XIX. században szinte kizárólag robotszolgálatban adja meg, könnyen gondolhatja: ,, . . . terheinkre nézve is hasonlók lettünk az úrbéri jobbágyokhoz". Nemcsak azt állítják, mint a pénzeskútiak, hogy az úrbéresekhez hasonló terheket kell viselniük, hanem a „örseregi" szolgálatot is attól teszik függővé, hogy az alispán mennyire hajlandó helyzetükön változtatni. Igazságtalannak érzik, hogy „mostan, amidőn a virágzós szabadság az egész magyar honra beköszönt, nékünk részünk abban nincsen . . .

1,571 Németbánya lakói május végén egyenesen az igazságügyminisztert keresik meg, hogy megtudják, kötelesek-e a mostani körülmények között a szerződésükben meghatározott pénzösszeget dézsmaváltság fejében földesuruknak, a veszprémi püspöknek fizetni.

372 A szeptemberi vizsgálat megállapítja, hogy a szolgáltatásaik ideiglenes szerződéseken alapul, s az allodiális jogállású lakosok legfőbb vágya, hogy „állandóbb és bizto-