Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak
is megszereznék. 547 A kuriális zsellérek vezetői 1848 júniusában „rosszlelkű" izgatásaikkal és fenyegetéseikkel elérik, hogy társaik is megtagadják a szolgálatot, amellyel a kisnemességnek jelentős károkat okoznak. Ehhez járul még az is, hogy marháikat minden addig leróni szokott bér lefizetése nélkül legeltetik a kisbirtokosok legelőjén, úgyhogy azok marháit „éhség fenyegeti". 548 Deák Ferenc július 10-én újabb részletes vizsgálatot rendel el, 549 s úgy foglal állást, hogy ha a június 4-én már nyilatkozatot tett birtokosok állításait valóságosnak találják, akkor a kuriális zselléreket tartozásaik megadására kényszerítsék. 550 A vizsgálat elvégzésére — Fodor László szolgabíró illetékessége miatt — Balassa Mihályt bízza meg a megyei bizottmány augusztus 8-án, de jelentését csak 1849 elején készítheti el, mivel a nyári és őszi honvédelem megszervezése minden energiáját és idejét leköti. 551 Ennek közvetlen gyakorlati következménye az lett, hogy a mezőszentgyörgyi kuriális zsellérek tartozásaikat 1848 folyamán büntetlenül megtagadhatták. Kontraktualistának a társadalomnak azt a rétegét nevezték, amelynek ,, . . . egyedei személyileg azon az úton kerültek feudális függőségbe, hogy allodiális jellegű területeken kaptak külön lakhelyet, a használatukba engedett allodiális belsőségeknek és külsőségeknek birtoklási feltételeit, egyszersmind a föld tulajdonosához való személyes viszonyukat pedig kizárólag magánjogi, tehát hatóság közbejötte nélkül is felbontható szerződések szabályozták", 552 Veszprém megyében két nagyobb csoportjukkal találkozunk: a telepít vényesekkel és a majorsági zsellérfalvakkal. Telepes falvak elsősorban lakatlan puszták, praediumok benépesítésével, kisebb mértékben teljesen új települések szervezésével jöttek létre a XVIII. században. Szolgálataikat általában kollektív szerződések szabályozták, amelyek eleinte — átmenetileg — kedvezőbb feltételeket biztosítottak részükre, mint az urbárium. Gazdasági helyzetük lényegesen nem különbözik az úrbéresekétől. Majorsági zsellérfalvak a XVIII. század végétől jönnek létre nagyobb számban s a járadékformák közül szinte kizárólag a robotszolgáltatásra kötelezik őket a népesség egészére vonatkozó kontraktusok. Szerepük különösen a mezőgazdaság dekonjunkturális időszakában nö meg, amikor az állandó, olcsó munkaerő biztosításával a majorsági üzemek piaci versenyképességük megtartására, fokozására törekszenek. A megyei hadi- és háziadó összeírások a 143 szeres, 46 szabados helység mellett 28 praediális települést említenek rendszeresen. A 28 praediális helység puszták betelepítésével keletkezett. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás a kontraktualistákra nem vonatkozik, ahogy nem vonatkozott kuriális földön élö társaikra sem, s így ők is az elégedetlenkedők tömegét növelik. Közülük először a pénzeskútiak mozdulnak meg. A helység minden bizonnyal iparföldes telepít vényként
