Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

Tótvázsonyban a német ajkú kuriális zsellérek március 28-án a „polgári szabadságot éljenző rivalgások közt" Kazay Gábor helybeli közbirtokos­nál, majd Frem Pál, Fodor János és József haszonbérlöknél vendégeltetik meg magukat, azután Pap Ferenc birtokos házához vonulnak, ajtaját betö­rik, ablakait bedobálják. Hasonlóképpen jár Molnár Dénes birtokos, va­lamint a katolikus és református lelkész. Tósoki János bíró az eseménye­ket megakadályozni nem meri. Balassa Mihály szolgabíró március 29-én, a megyei választmány utasítására a zsellérek vezetőit a további kicsapon­gásoktól eltiltja. Hogy hasonló esetre ne kerülhessen sor, a még 29-én alakult helybeli választmány is gondoskodik. 025 Rosos István első al­ispán április elején arról számolhat be a pápai kerületi választmánynak, hogy „megyénk kebelében a csend és közbátorság irányában, olyan újabbi kicsapongások, melyek fenyítéket igényelnének, nincsenek". 02 " Régebbi sérelmek orvoslását is több helység kuriális jogállású lakói várják 1848 tavaszán. Schlik Ferenc rédei házas zsellér édesapjának még gróf Esterházy Pállal kötött szerződésének megsemmisítését kéri, 027 mivel az lehetőséget ad a földesúrnak háza elkobzására. A vizsgálat megálla­pítja, hogy a kérdéses zsellérház az uradalom belső kuriális telkén épült, s az apa saját szerzeményét képezi. 028 A magánjogi sérelem orvoslását törvényes bírói útra utasítják. 029 Gácser Leó kiscelli apát Kisvárda pusz­tabeli kuriális birtokának adó alóli felmentését szeretné elérni március közepén kelt folyamodásával. A kisjenői helységhez tartozó pusztát, mint a kiscelli apátság allodiális birtokának egy részét tíz haszonbérlőnek ad­ták ki évente fizetendő cenzus fejében, annak engedélyezése mellett, hogy a bérlők ott maguknak házat építhetnek, s élelmezésükre két­három, legfeljebb nyolc hold szántót és csekély rétet használhatnak. A haszonbérlők 1766—1843-ig bizonyíthatóan nem adóztak kuriális fundu­son épült házaik, valamint szántóik és rétjeik után. A megye 1843-tól veszi adó alá birtokaikat, megsemmisítve ezzel allodiális jellegüket. A haszonbérlők 1848-ig folyamatosan adóznak. 530 A panasz érdemi elintézé­sére a közteherviselés bevezetése (1848:VIII. tc.) miatt nem kerülhet sor. 531 A kuriális birtokon lakó zselléreket tartozásaik megadására kötelező miniszteri rendeletet a megyei bizottmány május 20-án teszi közzé. 1848. november 13-án újabb megyei határozatot hoz a kuriálisok megfékezé­sére. 032 A határozott állásfoglalásra valóban szükség is van, mert a kuriá­lis zsellérek mozgalma 1848 júniusától kezdve erősebb lendületet vesz. özvegy Ampruszter Dánielné és Ampruszter János kishidegkúti és tót­vázsonyi kuriális telken lakó zsellérei tartozásaik megadását megta­gadják. 033 Jogállásuk megvizsgálására Kenessey másodalispánt és a járási szolgabírót küldi ki a bizottmány. 034 Június végén ugyanők már azt is pa-

Next

/
Thumbnails
Contents