Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

vagy majorsági zsellérek használatában maradt irtásokról még csak megközelítő becslésekre sem vállalkoztak az eddigi kutatások. 1848-ban a parasztok a kezükön levő irtásföldek megszerzésére törekedtek. A lovászpatonaiak júniusban az irtásföldek elvételét panaszolják a minisztériumnak.

490 A tótvázsonyi zsellérek már jóval korábban megmozdulnak: 1846. május 9-én Pitner Mihály, Strenner János és Horváth Pál 18 házas zsellértársuk nevében fordulnak Balassa Mihály szolgabíróhoz elvett irtásaik miatt. Szentgyörgyi Horváth József földesuruk ugyanis a megtelepedéskor házukhoz erdőt is adott irtás céljára, amelyet termővé tettek és tized mellett békésen használtak. Egészen 1843-ig, amikor az uraság kertje mellett ,,kisebb-nagyobb holdszámban" bírt földjeiket Mücheller János gazdatiszt azzal az ígérettel, hogy helyettük jobb minőségűt fog adni, elvette és a majorsághoz csatolta. Az ígéretből persze nem lett semmi. 1847. november 16-án Rosos István első alispán elnöklete alatt ülésező úrbéri választmány a zsellérek sérelmét úrbéri úton látja orvosolhatónak.

491 Az úriszék megszüntetése után azonban a megyei bizottmány a félben levő pereket beszedeti,

492 s a zsellérek a per újrafelvételét a megyei törvényszék előtt már nem kezdeményezik.

493 A nyárádiak irtásföldjeit az uradalom a visszaváltások klasszikusnak nevezhető időszakában, 1798-ban veszi el irtásper útján. 1848 tavaszán azzal az indokkal követelik vissza, hogy az uraság a megállapított irtásbért nem fizette ki nekik. A község által követelt 707 ezüst forint kifizetését az uradalom nyugtákkal igazolja, az elégedetlenkedőket pedig elutasítják.

494 A tüskeváriak a győri püspökség által 1803-ban indított visszaváltási perben elvett irtványaikat szeretnék visszakapni 1848 augusztusában.

495 A bakonybéli zsellérek az év novemberében irtásföldjeik után járó tizedet úrbérinek állítva szeretnének megszabadulni terheiktől.

496 A következő év elején végrehajtott vizsgálat alkalmával a szolgabíró erélyesebb fellépése elegendő, hogy kívánságaikról lemondjanak.

497 Vukovics Sebő 1849. július 14-én, Szegeden kelt rendeletében a megye eljárását helyesli.

498 Varsány lakosai 1848. júniusában szintén az irtásföldjeik használatáért fizetni szokott tized megszüntetését szorgalmazzák,

499 de panaszukat nem vizsgálják ki.

500 Németh József és István, Horváth János, Bognár János és József, mindannyian csajági lakosok Nagy Ferenc földbirtokos ellen kérnek védelmet a megyétől, aki őket házaiktól és szolgálat mellett bírt irtásföldjeiktől megfosztani akarja. Panaszuk hátterében szolgálatmegtagadást kell sejtenünk. Az állandó bizottmány május 16-án Huszár Pongrác szolgabírót bízza meg az ügy elintézésével. Vizsgálatáról írásbeli hivatalos jelentést nem tett. A papi tized (dézsma) eltörlése (1848:XIII. tc.) az egyházi társadalom legalsóbb rétegét érintette a legsúlyosabban. Az alsópapság jövedelmei