Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

sával terhelnek, a megyei adók alól teljes felmentését kéri a szabadságharc bukását követően.

449 A csőszi jobbágytelken ülő nemesek még 1848 nyarán is régi kiváltságos állapotuk visszaállításában reménykednek, annak ellenére, hogy már évek óta jobbágymódra adóztatják őket.

450 „Ott a megyei nagypalotában, azon szent teremben felfüggesztve áll az igazság istene bekötött szemekkel, azaz, hogy meghalt Mátyás király, mégis a tulajdonának kell lenni a nemes megyénk tekintetes karai és rendéinek az igazság kiszolgáltatása."

4o1 Felfogásukban a romantikus organikus társadalomszemlélet elemeire lelhetünk: „ . . . kérjük alázatosan a tekintetes karokat és rendeket, méltóztassanak követeiknek oly szoros utasítást adni, hogy az országgyűlésen egész iparral azon törekedjünk, hogy a nemesség a maga sarktörvényeiben megmaradjon, mert igen természetes, ha egy testnek egy részét megcsonkítják, csonkul a test, és jaj akkor a magyarnak!"

402 Régen túlhaladott kívánságaikat" természetesen a megye nem veszi figyelembe, s őket a szabályosan kivetett adó befizetésére szólítja fel.

453 A nyárádiak 1848 tavaszán panaszaik között említik, hogy még a tőlük elvett birtokok után is adózniuk kell. Indoklásuk azonban alig több egy retorikai alakzatnál.

454 A nagyalásonyiak panasza tényleges károkat takar. A Bitva 1847. decemberi áradása 26 hold úrbéri kaszálójukat telíti iszappal.

400 A kárt szenvedők 1848 őszén kérik terméketlenné vált rétjeik után járó adó fizetése alól felmentésüket, teljes sikerrel.

406 Siómaros küldöttei a falu rétje után kiszolgáltatni szokott robot eltörlését kívánják — amint erről már szó volt — olyan indoklással, hogy a rajta termett szénát úgyis a katonaság ellátására fordítják.

407 Az adószedés során nyílt ellenállással 1848-ban sehol sem találkozunk. Ennek fő magyarázata abban rejlik, hogy a megye az adószedést az év nagy részében elhanyagolja. Az 1848. évi adóösszeírást február elején vizsgálja meg. Ez alkalommal rendeli el a dézsmás szőlők és a zsidók mesterség szerinti összeírását.

400 1 848 tavaszán és nyarán a törvényhatóság leginkább a tetemes adóhátralék beszedésével bajlódik.

409 A hadügyminiszter kimutatása szerint a megyének közel 34 ezer forint hadiadót kellene 1848. október végéig, a katonai év leteltéig beszednie. Ez a kivetett összeg a több évtizedes hátralékkal együtt 210 817 forintra rúg!

460 A hadi- és házipénztár hátralevőségeinek beszedésére csak júliusban gondolnak komolyabban,

461 ám augusztus végéig is csak néhány járásban fordulnak meg az adószedők.

462 A katonai év vége így — részben a tisztviselők hanyagsága, részben a lakosság ellenállása, vonakodása következtében — a megyei pénztárakat siralmas állapotban találja: „ki vannak apadva".

463 A lehetetlen állapot megszüntetésére a bizottmány november közepén a hátralevő két hónapi adó közteherviselésen alapuló kivetésére