Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

zetört maga mellé véve a bejáratnál őrködik a vásár rendjén. Mindaddig, amíg nemesek nagyobb számban meg nem jelentek, semmi rendbontás nem történt. Ekkor azonban az összegyűlt nép felháborodva azon, hogy a nemesek kiváltságuk folytán helypénzt nem fizetnek, nem volt hajlandó fizetni, mire azok is, akik már befizették, pénzüket visszakövetelték. Az uradalmi ispán rögtön kidoboltatta, hogy a vásártéren nem engedélyezi a vásár megtartását. Az országos ruha- és marhavásárt az uradalmi tisztek és a város elöljárói megegyezésével, végül is a kijelölt helyen tartották meg.

419 Enyingen, az uradalom központjában június 5-én kezdődik az országos vásár és szintén a helypénz megtagadásával folytatódik. Az uradalmi tiszt legjobbnak látja a helypénz szedésének felfüggesztését. A városi elöljárók a kivezényelt nemzetörök segítségével a zsidóktól a saját hasznukra szedetik a vásárpénzt, sőt azt is kihirdetik, hogy a következő országos vásár már „nem az illető uradalom javára, mint eddig, hanem a mezőváros hasznára fog megtartatni".

420 Szemere belügyminiszter a legnagyobb megütközéssel veszi az események hírét, főként a nemzetőrök önkényes eljárását helyteleníti.

421 Rövidesen a főbűnösök megfenyítéséröl és az uradalom jogaiba történő visszahelyezéséről intézkedik.

422 Hasonló esetekre a kollektív felelősség elvének érvényesítését látja jónak az okozott kár megtérítése érdekében. A kár megtérítésére csak a következő év tavaszán tesznek lépéseket.

423 Más uradalom vásártartási jogát a megyében 1848 során nem sértik meg. Több helyen a hús- és italmérési jog megsértése okoz gondot a megyehatóságnak. Veszprémben, ahol a püspök és a káptalan regáléjogát haszonbérlők által gyakorolja, a városiak május elején mozdulnak meg. Május 6-án Rothfischer Antal és Krauczer Frigyes, az uradalom kocsmáinak haszonbérlői azt panaszolják az állandó bizottmánynak, hogy néhányan a „törvény által kimondott egyenlőséget a mindenbeli egyenlő jogra is kiterjesztvén, kocsmákat nyitottak".

424 A városi lakosság már május 3-án kéri földesurától a szabad bor- és pálinkamérés, a só- és húsárulás engedélyezését.

425 A püspök és káptalan válasza még meg sem érkezik, amikor május 6-án elégedetlenségük hangos tüntetésbe csap át: azzal az ürüggyel, hogy a mészáros elegendő húst nem vág, csoportba verődve ,,a városház előtt, sőt a megyeházánál is hangos és fennhéjjázi követelések tétettek az általános húsvágási, bormérési és sóárulási szabadság mellett; és a csendet csak ideiglenesen úgy lehetett fenntartani, hogy a lakosság jövő szerdáig, amidőn a helybeli püspökség és káptalan az e tárgyban a városi elöljáróság által már beadott folyamodványra határozatját kiadandja, békességes tűrésre intetett és csillapíttatott".

426 A lakosság azonban nem hajlott a csillapító szóra: május 8-án éjjel a város