Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

A kisebb királyi haszonvételek 1848 előtt közvetlen a nemesi földtu­lajdonhoz kapcsolódtak és a földesurakat illették. Az ún. regálék sorába tartozott a mészárszék felállításának, a boltnyitásnak, az italmérésnek a joga; a vám- és révpénzszedési, a malomtartási, vadászati, halászati, vá­sártartási és madarászati jog. A jobbágyok haszonvételi jogai közé ezek közül a kocsmáitatás számítható. Az úrbéri törvények, ha a községnek saját szőlőhegye volt, a kocsmáitatást Szent Mihály napjától Szent György napjáig tették lehetővé; ellenkező esetben csak karácsonyig mér­hettek bort a jobbágyok. Mészárszéket elvileg csak akkor nyithattak, ha egészséges marháik közül valamelyik munkára használhatatlanná vált, vagy a földesúr ellátásukra nem vágatott megfelelő mennyiségű álla­tot. 414 Amennyiben a földesúr hozzájárult, szerződés mellett akár az egész község, akár egy személy is bérelhette a királyi haszonvételeik valame­lyikét. Az uradalmak pálinkaházait, amelyek általában a kimérés he­lyéül is szolgáltak, többnyire izraeliták árendálták. A földesurak falusi kocsmáit nagyobbrészt a községek és a zsidók, vagy módosabb gazdák vették bérbe. A királyi kisebb haszonvételi jogok gyakorlásának addigi rendjén Magyarországon az Í848. évi törvények mit sem változtattak. Horvátor­szágban Jelacic a jobbágyfelszabadítást viszont a regálékra is kiterjesz­tette, s ennyivel tovább ment a magyar törvények által meghatározott kereteknél. A regálék esetében pedig nem csekély jövedelemforrásokról volt szó. A parasztmozgalmak a legtöbb esetben e jogokat nem ismerték el földesúri tulajdonjognak, s ahol lehetett, megpróbálkoztak kisajátítá­sával. 415 A vásár jog megsértése terén az ellenállás jelei április 11 — 12-én Mező­komáromban, az országos ruhavásáron mutatkoztak először. Gróf Bat­thyány Fülöp nagy sérelmére ,,a vásárosok nagyobb része a helypénz fizetésének ellene mondottak". Farkas Imre, az enyingi uradalom ügyvi­selöje a várható botrány megelőzésére gondolt és a helypénzt tovább nem is szedette. Sőt, a lakosság követelésére azt is megengedte, hogy a vásárt az uradalom vásárteréről, az ún. széles csapásról a marhavásárok színhelyére tegyék át. 416 Az áthelyezésre egyébként Huszár Pongrác szolgabíró már előzőleg, április 9-én külön engedélyt kért és kapott. 417 Az uradalom a soron következő mezőkomáromi és enyingi országos vá­sárokra az uraság vásárjogának visszaállítását kéri. Félelme nem alap­talan. A mezőkomáromi polgárok ugyanis elfoglalják a 40 öl szélességű vásárhelyet, követelve, hogy az úrbéri járandóságba ezt is beszámít­sák. 418 A szolgabíró május 30-án, a kétnapos országos vásár kezdetén 5 főnyi megyei katonasággal jelenik meg Mezőkomáromban és 30 helybeli nem-

Next

/
Thumbnails
Contents