Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

A legtöbb legelőfoglalásnak közvetlen előzménye az, hogy a felszabadult jobbágyság először csak panaszainak előterjesztésével kívánja helyzetét kedvezőbbé tenni, s ha ez nem sikerül, a hosszadalmasnak ígérkező és bizonytalan kimenetelű perlekedés helyett az erőszakos, törvénytelen utat választja. Ennek megítélésekor két szempontot érdemes figyelembe vennünk, aszerint, hogy a foglalás a közlegelőre vagy az allodiális legelőre vonatkozik-e. Mindkettő törvénytelen cselekedet ugyan, de nem egyenértékű, mivel a földesúrral együtt használt közlegelőt a parasztok a magukénak érezhették, ám az allodiális földek elfoglalása egyértelműen a földesúri jogok lábbal tapodását jelentette. A nyárádiak 1848 áprilisában az elsők között keresnek ,,enyhítő írt régen kivérzett sebeikre"; nemcsak a lezárult szabályozás során „elmaradt és kizárt" javaikat, hanem az elődeik által használt antfai erdőt is visszakövetelik.

388 Téli és nyári tüzelőjüket karácsonyfa szállítása fejében kapják meg, de olyan messziről engedi az uradalom behordani, hogy tűzifájuk biztosítása csak igen nagy fáradság árán lehetséges. Jó erdőből még a vihartépte fákért is fizetniük kell. Ezen is változtatni szeretnének.

389 Vermes Illés, a pápai uradalom ügyviselője eléri, hogy segítség helyett dorgálást és rendreutasítást kapnak a minisztertől. Igaz, sokkal többet nem is várhatnak. Sorozatos elutasításukat követően már az uraság pusztai magánbirtokának elfoglalásával fenyegetőznek.

390 A csékúti elöljárók a község faizási jogának a közbirtokosok által történő megszorítását kívánják az alispán közbenjárásával megszüntetni. Azelőtt ugyanis télen havonta kétszer, nyáron egyszer hordhattak az erdőről fát, most még a kidőlt fákhoz sem jutnak hozzá és a szomszédos határból pénzért kénytelenek a tűzifájukat beszerezni. A nemzetőri öszszeírás másnapján, május 10-én kelt folyamodásukban honvédelmi kötelezettségeik teljesítését panaszuk orvoslásától teszik függővé.

391 Valóban: sem a nemzetőrség „felalakulásakor", sem az újoncozás idején nincs tudomásunk „buzgolkodásukról". A csernyeiek szintén ingyenes faizási jogaik visszaállításáért szállnak síkra.

392 A sólyiak közlegelöként használt erdejük visszaszerzésében bíznak.

393 Az erdölegelők elvesztése másutt is elégedetlenséget váltott ki. Liter község régi erdőlegeltetési jogába szeretné visszahelyeztetni magát.

394 A kijelölt szolgabíró kiküldetésének azonban ebben az évben nem tesz eleget.

390 A zirci apátság magyarpolányi birtokán az ún. Alsó erdőt emberemlékezet óta a falu ökörcsordája járta egészen 1845-ig. Ekkor az apátság az egészet elvette tőlük, pusztává minősítette, egy részét kiirtatta és szántófölddé alakíttatta, a másikat birkalegelőnek használta. Kárpótlásul a rossz minőségű, ökörlegelőnek alkalmatlan ún. Felső erdő egy részét mérette ki nekik. Emellett azt is sérelmesnek tartják, hogy a tűzi-