Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

mán a lelkészek útján — felekezettől függetlenül — felszólítják a megye lakosságát az izraeliták elleni előítéleteik legyőzésére, az uradalmaktól megvonják azt a jogot, hogy a zsidóknak letelepedési engedélyt adjanak. Ugyanakkor a zsidó hitközségeket is óva intik attól, hogy maguk ellen bármilyen módon ingerültséget keltsenek. 169 A rendelkezések világosan kimondják, hogy itt szó sincs arról, hogy a zsidók netalán valami új jogokban részesülnek; éppen ellenkezőleg: régi jogaikban kell megvé­deni őket. 170 A pápai kerületi választmány április 8-án hajtja végre a megye hatá­rozatát. A hitközség elöljáróit kötelezi, hogy az idegen izraeliták városba ,.csődülésének" gátat vessen, az engedély nélkül beköltözötteket pedig eltávolítsa. A szombathelyi és fehérvári antiszemita zavargások tanul­ságait levonva a nemzetőrség tagjait egész vagyonukkal teszi felelőssé a békesség megtartása érdekében. 171 A határozott fellépés annál is inkább helyénvalónak látszik, mivel április közepén városszerte járja a hír, hogy a nemzeti és polgári őrség egyes tagjai az izraeliták ellen erőszakos ak­ciót készítenek elő, s már az izraeliták városból történő kiűzésének határ­idejét húsvét másnapjában el is határozták. 172 Az április 13-án tartott választmányi ülésen megjelenő nemzetőr tisztek ugyan kijelentik, hogy beosztottaik között szervezkedés jeleit eddig nem tapasztaltak, 173 ami aligha hihető, ha meggondoljuk, hogy a pápai nép körében mekkora elé­gedetlenséget szült — a rézpénz eltűnésén túl — a március végétől enge­dély nélkül a városba tódult nagyszámú vidéki zsidóság. 174 A városba tömegesen érkező zsidók ellen a kerületi választmány már március 29-én kénytelen határozatot hozni annak érdekében, hogy a köz­rendet meg tudja őrizni. A háztulajdonosokat eltiltják idegenek befoga­dásától és kötelezik, hogy a gyanús személyeket a nemesi vagy városi bíráknak jelentsék. 175 A kerületi választmány intézkedése mégis kevés sikerrel jár: április közepéig ugyanis az engedély nélkül beköltözők szá­ma olyannyira felduzzad, hogy közvetlenül népzavargástól lehet tartani. Ennek megakadályozására az engedéllyel nem rendelkezőket Szent György napig a város elhagyására kötelezik és a házukba idegen sze­mélyt befogadókat keményen megfenyítik. 176 A határozat betartása felett háromtagú választmány őrködik. 177 A következő ülés már nyugodtan veszi tudomásul a néphangulat lecsillapodásáról szóló jelentést: ,, . . . a városi nép közt e részben valamely komolyabb mozgalmak egyáltalán nem léteznek, és hogy egyedül az idegen zsidók legközelebbi nagy szám­mali beköltözködése iránt helyenként nyilvánult neheztelés szolgálhatott a panaszra alapul." 178 A városi lakosság egy részének hangulatát érzékle­tesen fejezik ki azok a falragaszok, amelyek ezekben a napokban meg­jelentek. 179 A Budapesti Híradó elítéli a rendzavarásokat: „Nem akarjuk

Next

/
Thumbnails
Contents