Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Solymosi László: Hospeskiváltság
A kiváltságlevél tartalmilag három részből áll. Bevezetője a bogdáni hercegi népek előadásában a kiváltságolás körülményeit mondja el. Középső vagy fő része a hospesszabadságot taglalja, míg a befejező része a földesúrnak a hospesszabadság megtartására vonatkozó ígéretét tartalmazza. Vegyük sorra az egyes részeket. A kiváltságlevél bevezetője szerint a bogdáni hercegi népek, miután földjüket a király Lőrintének adományozta, az új tulajdonostól engedélyt kaptak, hogy ingóságaikkal együtt eltávozhassanak lakóhelyükről, ök azonban remélve, hogy Lőrinte megvédi és megoltalmazza őket, a tulajdonos hívására visszatértek földjükre, hogy azt Lőrinte adományából ezentúl az országban lakó hospesek szabadsága szerint birtokolják, vállalva, hogy ugyanúgy adóznak uruknak, mint Csöl falu hospesszabadságot élvező népei Roland nádornak. Az 1272 nyarán eladományozott hercegi föld lakói tehát Lőrintétöl 1275 tavaszán hospesszabadságot kaptak. De mi történt velük ez alatt a két és fél év alatt? Lőrinte előbb hozzájárult távozásukhoz, majd visszafogadta őket. A távozási engedély a szoros földesúri függés megszűnését, a személyes szabadság elnyerését jelentette számukra. Mindezzel együtt járt az életkörülmények megválasztásának — akár a hospesszabadság megszerzésének — a lehetősége is. A bogdáni népek éltek a kínálkozó alkalommal. Rövid időre valószínűleg eltávoztak földjükről, de a közelben maradtak és hamarosan visszatértek lakóhelyükre. Bizonyára ők sugallták Lőrintének, hogy milyen szabadságban részesítse őket. Amennyiben távozásuk tényleges és nem jelképes volt, a visszatérésre Lőrinte megváltozott magatartásán kívül főként gazdasági ok, az általuk feltört és művelt föld előnye, továbbá összetartásuk késztette őket, mivel kisebb csoportokban másutt is szerencsét próbálhattak volna. A hospesszabadságot és a fokozódó feudális anarchia miatt a szokásosnál szükségesebb földesúri védelmet máshol — például a közeli Csöl faluban — is megkaphatták volna. Lőrinte magatartásának megváltozását munkaerőigénye idézte elő. Munkaerőben országszerte hiány mutatkozott. A tatárjárás pusztításait a lakosság még nem heverte ki. Az új területek feltörése, a tömeges telepítés ugyanakkor egyre több munkás kezet igényelt. A kínálatnál nagyobb kereslet kedvező lehetőséget teremtett a földesúri szolgálónépeknek életkörülményeik megjobbításához. A földesurak csak kedvezményekkel érhették el, hogy a munkaerő továbbra is náluk maradjon. Adózó népeik megfogyatkozása, szökése arra késztette őket, hogy szolgálónépeik életkörülményeivel is törődjenek. Ha kellett, növelték megélhetésüket biztosító földjüket, javítottak valamit jogi helyzetükön, rögzítették adóikat,
