Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak
a törvényekben nem szereplő egyéb tartozásaiknak — mint pl. a folyó évi adó, zab- és szénarészletek — kiszolgálására utasítják. Érthető, hogy a falu népe nem egyértelmű rokonszenvvel, néhol egyenesen ellenségesen fogadja a bizottmány tagjait. A pápai református egyházkerület közgyűlése, valamint az egyes egyházmegyei közgyűlések hasonló értelmű határozatot hoznak, melyben kötelezik a lelkészeket, hogy a népnek magyarázzák meg a törvények értelmét, tartsák békében őket, s mindenképpen akadályozzák meg, hogy „lázadás vagy valami erőszakoskodás a békességet és csendességet fel ne zavarja, meg ne rontsa". 82 A parasztság megnyugtatásánál semmivel sem kisebb feladata volt a bizottmányoknak a kis- és köznemesség megnyerése. A kiadott utasítás leszögezi, hogy igyekezzenek a „netalán ellenszenvet mutató köznemességet a törvény üdvös voltáról meggyőzni, azok iránt náluk rokonszenvet gerjeszteni, annyival inkább, minthogy e megyének már három országgyűlésre adott utasításaiban bennfoglaltatnak azon eszmék, melyek az egész hazára nézve üdvösnek bizonyították az adózóknak, a kiváltságos nemesi osztállyal leendő tökéletes egybeolvasztását és a nemességnek a közteherviselésben aránylagi részesítését, s hogy eszerint a fönn érdeklett törvények magának a nemesi rendnek akaratával s közremunkálásával hozatván, azok a nemesi szabadság kárára válni nem fognak". 83 Tudjuk, hogy a 48-as törvények kihirdetése különösen Szentgálon ütközött nagy ellenállásba. A kisnemesség körében egyik legfőbb érvként szerepel, hogy ezentúl már egyenlők lesznek a herendi sváb jobbágyokkal. 84 A közbiztonság igazi garanciáját azonban nem a felvilágosító-meggyőző propagandában, hanem a nemzeti őrsereg felállításában látják: Pápán a megyében elsőként és helyi kezdeményezésre ez időre már fel is állították a nemzetőrséget. 8 " Most elhatározzák, hogy annak mintájára Veszprémben is megszervezik, a megye egyéb helyein pedig — amint arról a miniszterelnök március 22-én kelt körlevelében rendelkezik — „birtokosabb és békés magaviseletű" lakosokból ideiglenesen „csend őrök" felállítását szorgalmazzzák. A csend fenntartása érdekében közbátorsági bizottmányokat neveznek ki a pápai és cseszneki járásokba, amelyek közvetlenül a veszprémi központi bizottmánynak vannak alárendelve. Legvégső esetben a megyében fennálló statáriumjog alkalmazását is kilátásba helyezik. 86 A március végi kisgyűlést követően — a miniszterelnöki rendeletnek megfelelően 87 — közgyűlést először május 1-én tartanak. A Budapesti Híradó tudósítása szerint ugyanezen a napon tartott díszközgyűlést Szatmár, Tolna, Fejér és Komárom megye. Ez utóbbiban a megyét kormányzó bizottmány a vármegyei tisztviselőkkel együtt 1000 tagból áll. 88
