Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

Az országgyűlés menetében a bécsi forradalom hozza meg a döntő változást: a felsőtábla ellenvetés nélkül elfogadja Kossuth felirati javaslatát. Amikor a feliratot az uralkodói jóváhagyás végett Bécsbe vivő nagylétszámú díszküldöttség — melynek egyik tagja Hunkár Antal — Pozsonyban hajóra száll, Pesten kitör a forradalom, de ekkor még szavára sem Bécs, sem Pozsony nem figyelhetett. A bécsi forradalom közepette a magyarországi parasztfelkelésről érkező rémhírek hatására az uralkodó némi bizonytalankodás után hozzájárul a magyar kormány megalakításához, s a rendkívüli helyzetre való tekintettel István nádort teljhatalommal ruházza fel. A nádor élve jogával március 17-én, az Ellenzéki Párt elnökét, Batthyány Lajost bízza meg az első magyar parlamentáris kormány megalakításával. Az országgyűlés másnap, március 18-án — a pesti események miatti félelmében — három nagy jelentőségű törvénycikket fogad el: az úrbéri viszonyok eltörlését, a közteherviselés bevezetését, s a papi tized megszüntetését tartalmazó törvényeket. A bécsi udvar ezekben a napokban a milánói és velencei felkelés miatt úgy határozott, hogy a magyar forradalom fegyveres letörésére csak az északitáliai szabadságharc leverése után kerülhet sor, mindaddig a tárgyalásos politikai megoldásokat kell keresni. Éppen ezért március 28-án két királyi kéziratot küldenek Pozsonyba, melyekben a jobbágyfelszabadításról és a magyar minisztériumról hozott törvényjavaslatok lényeges átdolgozását követelik, ám az alsótábla határozott ellenállásával találkoznak. Az udvar ismételten kénytelen meghátrálni. Ezekben a hetekben jelentős eseményeknek lehetünk tanúi Veszprém megyében is. 1848 március közepén — az országos események hatására — a hivatali fegyelem biztosítása érdekében a régebbi megyei határozatok értelmében kötelezik a megyei tisztviselőket, hogy a megyei közgyűléseken, törvényszéki üléseken jelen legyenek, s ha valamilyen rendkívüli eset ebben megakadályozza őket, az alispánnak azt azonnal jelentsék. A bejelentés nélkül eltávozókat felelősségre vonás végett az első alispán a következő közgyűlésen jelenti. 3 A forrongó márciusi napokban a közigazgatást a legnagyobb óvatosság jellemzi: a március 13-i közgyűlést követő közel két hétben nem tartanak hivatalos vármegyei ülést. Ebben az időszakban a „mutatkozott mozgalmak, a közcsend fenntartása tekintetéből", illetőleg a miniszterelnöki körlevelek végrehajtása ügyében egyedül az alispáni-elnöki hivatal tevékenykedik. Rosos István első alispán a március 17-i miniszterelnöki körlevél értelmében a békés átalakulás biztosítása végett a felelősséget közvetlenül a járási szolgabírákra ruházza át a március 20-án hozzájuk intézett levelében.

74 Ugyanezen a napon Eöry Szabó Antal pápai járási szolgabírót