Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

Veszprém megye közéletében a közép- és kisnemesség erkölcsi-politikai demoralizálódása több évtizedes folyamat eredménye. A megyei köznemesség gazdasági süllyedése a 10-es évektől, a devalváció és a dekonjunkturális nemzetközi piacviszonyok előidézte pénzügyi-gazdasági válsághelyzetben rohamosan felgyorsul. Tudunk olyan családokról, amelyeknek évi jövedelme, gazdasági ereje 1811 —1848 között több mint huszadrészére csökkent.

49 A megyei nemesség egésze gazdasági-társadalmi viszonyait tekintve igen összetett képet mutat a harmincas-negyvenes évekből ránk maradt jövedelemösszeírások alapján. Ezek szerint a megye birtokosságának vezető rétegét kb. 15—20 nagybirtokos család és a felső klérus tagjai képezik. Az egyes nagybirtokok, uradalmak évi jövedelme hozzávetőlegesen 10—90 ezer pengő forintig terjed, de akadnak olyan kisebb birtoktestek is, melyek évente 5—10 ezer forintot jövedelmeznek (pl. a gróf Erdődy és gróf Somogyi családok Veszprém megyei birtokai). A közismert és gazdagabb köznemesi családok jövedelme általában 1—5 ezer forint között mozog. Az alsó határt éppen hogy megközelíti a szentkirályszabadjai Rosos család jövedelme, valahol a középtájon találjuk a szolgagyöri Hunkár családot, míg a gici Bésán család jövedelme a felső határ felé közelít.

50 A köznemesi családok nagyobb része azonban a harmincas években többnyire csak 100—500 forintnyi jövedelemre tud szert tenni, s a család életszínvonalának, társadalmi státuszának szinten tartása érdekében a szükség arra kényszeríti, hogy valamely megyei vagy uradalmi tisztség betöltésével egészítse ki szűkös jövedelmét. Az összeírásokban kb. húsz ilyen család nevével találkozunk. Az ilyen ,,táblabíró-famíliák" sorába tartozik az Oroszi, Kun, Kováts, Osváld, Zsoldos, Martonfalvay, Balassa, Eőry, Koller, Noszlopy, Barcza család az ismertebbek közül. Közös jellemzőjük, hogy tagjaik már több nemzedéken át szolgálják a vármegyét. Ezen köztiszteletben álló családok, nemzetségek szegényebb része viszont már életmódban, szokásokban, magatartásban is inkább a kisnemesség világához áll közelebb. A megyei kisnemesség gazdasági-társadalmi viszonyairól elsősorban Maksay Ferenc gazdaságtörténeti kutatásai alapján alkothatunk vázlatos képet.

51 Akár a köznemesség, a kisnemesség társadalma is meglehetősen tarka és sokszínű. Anyagi helyzetét a telek nagysága mellett a közös haszonvételekben részesedés aránya, az állatállomány nagysága, a rokonsági viszonyok minősége egyaránt meghatározza. A 18. században még számos olyan családdal találkozunk, amely egyszerre több sessiót tart a kezében, a század végére azonban a kiváltságos családok 15—25% -ának anyagi szintje már az átlag alatt van. Csak a gyarapodó kisnemesi gaz-