Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

Végezetül egy módszertani kérdésről ejtsünk néhány szót: a feldolgozás során a parasztmozgalmak kategóriába soroltunk minden olyan erőszakos paraszti cselekedetet, amely arra irányult, hogy a mérsékelt agrárreformot a gyakorlatban radikális irányba továbbfejlessze. A parasztság birtokproblémáinak vizsgálatakor azonban sok olyan tényt, adatot is felsorakoztatunk, amelyek a parasztmozgalmak hátterét megvilágítják, a parasztság helyzetének megismeréséhez hozzájárulnak, bár nem tartoznak a parasztmozgalom fogalmába. Veszprém megye 1848 előtt Veszprém megye 1848 előtti gazdasági-társadalmi arculatának, településrendjének, vallási-etnikai képének eredetét közvetlenül a török hódoltságot követő 18. századi nagy újjáépítésben: a telepítésekben és birtokszervezésekben kell keresnünk. A megye újkori településhálózata a 18. században alapozódott meg: a század végére a több hullámban lezajlott telepítési akciók eredményeként a telepített 67 helység közül 40 (59,70%) németekkel, 11 (16,42%) magyarokkal, 9 (13,44%) vegyes lakossággal töltődött fel. Az újonnan létrejött helységek közül mindössze 7 (10,45% ) számított új településnek, a többi részint már lakott falvakba, részint régi, pusztává lett faluhelyekre, vagy régi pusztákba történt.

26 A telepítések egyik következménye tehát Veszprém megye többnemzetiségüvé válása lett. Az úrbérrendezés idején — a második nagyobb telepítési hullám lezárulása után — a megye 165 községe közül 30% nemzetiségi: 35 német, 7 szlovák, 8 vegyes lakosságú helységről tudunk.

27 Ez az arány lényegesen a következő 80—100 évben sem változik. Az 1830-as évek végére a megye 13 mezővárosa közül egyedül Zirc német ajkú település, a 160 község közül a nemzetiségi községek részaránya kb. 25% U7 magyar, 24 német, 1 szlovák, a többi vegyes lakosságú). \ telepítések elsősorban a nagybirtok gazdasági-politikai túlsúlyát élték: a közép- és kisbirtok fokozatos visszaszorulása már a 18. szá^lyamán megkezdődött, a következő században pedig minden addigigyobb méreteket öltött. Az úrbéres családokból a közép- és kissok tartozéka 1696—1768 között 13,6%-ról 10%-ra csökkent. Az dezés idején a megye legnagyobb birtokosa, a négy uradalomükező Esterházy család a megye 11 460 úrbéres családjából nden negyediket magáénak mondhatta.

28 A 19. század első fex

nk összesen 21 nagyobb uradalmat számlált. Az egyháziak zyak 41, a Zichyek 17 községet birtokolnak; az összes fölalatt álló lakosság több mint kétharmada (129 728 fő)