Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak
Megyénk helytörténészei előtt több olyan napló, emlékirat, önéletírás, visszaemlékezés is ismeretes, amely mintegy a kortárs „személyes történelmeként" teszi hozzáférhetővé az 1848—49-es nagy történelmi korfordulót. Munkám megírása során ezeket — a nagyobb részben már nyomtatásban is megjelent vagy ismertetett — forrásokat is felhasználtam a kimondottan levéltári források mellett. Közülük egyszerre három, e gy-egy társadalmi réteget reprezentáló jelentős munkát kell külön kiemelnünk: a liberális-köznemes megyei főispán, Hunkár Antal, valamint a konzervatív császári biztos, az aulikus párt oszlopos tagjaként ismert báró Fiáth Ferenc emlékiratát, s a veszprémi kispolgár Francsics Károly naplóját. 21 Mindhárom írásmű elsőrendű forrás a maga gazdag anyagával a helytörténetkutató számára. Elsőrendű, mondtuk az imént. Elsőrendű — nem a szó esztétikai és nem is tudományos értelmében, hanem abban az értelmében, hogy mindegyik színvonalas és egyedülálló a maga nemében. Hiszen mindegyik munka egy-egy sajátos társadalmi réteghez tartozó, más-más világnézeti indíttatású egyén alkotása. Hunkár és Fiáth emlékirata a megye történetéről „fentről", az irányítók oldaláról szól, Francsics naplója viszont alulnézetből közelíti meg a kor kisebb-nagyobb eseményeit, s sorai bizonyítékul szolgálnak arra nézvén, hogy a mezővárosi kispolgárság kezd öntudatra ébredni, saját életet élni és írni a polgárosodó Magyarországon. A három alapvető jelentőségű munkán kívül több olyan naplót és visszaemlékezést is ismerünk, amelyek csak adalékkal szolgálhatnak a megye 1848—49. évi történetéhez. A kisnemesség átalakulóban lévő világáról a csöglei közbirtokos, Székely János naplója tudósít. Csak sajnálhatjuk, hogy az 1848-as események közül alig talál megörökítésre méltót. 22 Az értelmiség tagjai által írt feljegyzések közül eddig — a centenárium alkalmával nyomtatásban is megjelent — Hetényi István győri származású pápai diák feljegyzései voltak ismeretesek. Adatai — kellő kritikával — Pápa 1848. évi történetének megírásához is felhasználhatók. 23 Kutatásaim során bukkantam rá a mindeddig ismeretlen kéziratos műre, Körmendy Sándor Somogy megyei származású pápai főiskolás 1848— 49-es naplójára, amely több fontos megyei esemény megörökítése mellett a felvidéki hadjárat részletkérdéseihez is sok új adalékot nyújt. 24 A sokoldalú érdeklődésű fiatalember történelmi, földrajzi, néprajzi leírásai a korszak kultúrtörténeti kutatásához is értékes forrásként használhatók. Voyta Adolf pápai építőmester önéletírása különösen abból a szempontból érdekes, hogyan reagált a megye ifjúsága a korszak nagy kérdéseire, hogyan változott a hangulata, lelkesedése. Mint a megyében lezajlott egyetlen jelentősebb összetűzés, az ihászi csata szemtanúja is fontos hadtörténeti adatokkal segíti a téma kutatóját. 25
